Fejvadászok gyűrűjében

Kalandos utazások leírásai, és gyermekkori olvasmányok alapján Borneó szigetéről szinte bizonyosan sötét, párás őserdők, titokzatos vadállatok és persze a fejvadász bennszülött törzsek jutnak eszünkbe. A valóság napjainkra már sajnos egy kicsit megváltozott, de nem minden tűnt el nyomtalanul.

 

A dajakok Borneó fejvadászai voltak egészen az 1970-es évekig. A fiatal fiúk a férfiasságukat egy magányos embervadászaton begyűjtött fejjel bizonyították. Testüket ma is jellegzetes tetoválással ékesítik, egy-egy falu lakói pedig közösen élnek egy úgynevezett "hosszúházban". E lábakon álló közösségi lakóépületben általában 20-22 család él együtt, a ház alatt tartják állataikat, amelyek sokszor az odafentről lepotyogó hulladékból táplálkoznak. Ma már csak elvétve találhatunk hagyományosan, hosszúházban élő törzseket Borneón.

 

A jelenleg is létező törzs tagjai – bár hagyományos életmódot folytatnak – elnyűtt, európai ruhákat, pólót, rövidnadrágot viselnek, sőt, némelyik lakrészben televízió is áll, a gallyakból épített házban azonban az asszonyok famozsárral őrlik a rizst, háncsból fonják mindennapos kosaraikat és háztartási eszközeiket.

 

A törzs tagjai földművelésből élnek, kezdetleges eszközeikkel jobbára rizst termesztenek, emellett néhány disznót, és baromfit tartanak. Néha az asztalra kerül egy-egy, a környező erdőből fogott kisebb állat is. Esténként a falu apraja-nagyja összegyűlik a televízió előtt, ez a szokás sajnos már régen felváltotta az öregek történetmeséléseit.

 

Az őserdei hagyományőrzés ellenére egyébként egyre jellemzőbb, hogy a bennszülött dajak törzsek fiataljai inkább a kezdetleges városokba települnek, munkát és modernebb életkörülményeket keresve, míg népük maradékai a sziget belsejébe, az erdők mélyére húzódnak a betelepülők áradata elől. Az őslakók és a betelepültek közti ellentét sajnos gyakran emberéleteket is követel: 2001 tavaszán a borneói dajakok közül többen úgy határoztak, hogy ősapáik módján védik meg földjüket a betolakodóktól, azaz az ellenség megölése után annak fejét is elviszik, trófea gyanánt. Ennek, valamint az ezt követő katonai megtorlásnak több száz ember esett áldozatául Kalimantanban.