Horvátország rejtett kincsei

Mindenki kedvenc nyaralóhelye sok olyan látnivalóban bővelkedik, melyeket képtelenség kikerülni egy szervezett turistaút alkalmával. De ha kezünkbe vesszük az irányítást, és önállóan kelünk útra, akkor olyan kincseket is felfedezhetünk a horvát vidéken, amik mások előtt láthatatlanok maradnak.

Első, ilyen elfeledett állomásunk Nin, ahol a világ legkisebb katedrálisát találjuk. A Szent Kereszt temploma román és gótikus stílusban épült a 9. században. Alakja nem véletlenül aszimmetrikus, falait úgy igazították, hogy kövesse a Nap járását. A Horvát Fejedelemség korában királyi kápolnakén szolgáló fehér templomocska valaha naptárként és napóraként működött.

Maradva a vallási látnivalóknál, a Ljubotic környékén található síremlékeket sem érdemes kihagyni, melyek a Velebit-hegység tanyáin élők különleges temetkezési szokásainak idejére repítik vissza az érdeklődő és a megszokott útról szívesen letérő utazókat. Az itt élők, a 17-20. század között az elhunytakat hosszú utakon vitték le a hegyről a temetőkbe és az út során csak egyszer pihenhettek meg. Ekkor a halottat letették a földre és egy nagy követ helyeztek a fejéhez és a lábához. Később ezek közé kőlapokat fektettek és a kövekre különböző szimbólumokat véstek. A sírhely méretéből kiolvasható, hogy felnőtt vagy gyermek síremléke található itt, hiszen a köveket gyakorlatilag a testmagasság szerint helyezték el. Az évszázadok során minden családnak kialakult a saját helye, ahol megálltak halottaikkal, így a családtagokra emlékeztető sírhelyek egy helyen csoportosulnak. A test végül a temetőbe került, de a kövek mindig emlékeztették az arrajárókat szeretteikre. A hegység számos ösvénye mentén találhatók ilyen kövek, de a leglátványosabbak Ljubotic környékén maradtak meg.

Bár nem temetkezési hely, misztikusnak azért misztikus az az energia-oltár, mely az Ivancica-hegyről tekint le a tájra. A kőről mind a mai napig nem tudják biztosan, hogyan és mikor keletkezett. A legenda annyit mond róla, hogy helyén régen egy templom állt, de az emberi gonoszság miatt az angyalok felkapták a templomot, és csak ezt az oltárt hagyták itt a helyén. A 130 centiméter magas, feliratok vagy domborművek nélküli kőnek, melynek egyik oldala lépcsőzetes, rejtélyes aurája van, amit a fogékonyabbak meg is érezhetnek. Történetére a Stonehenge kutatói sem tudtak választ adni, annyi biztos csak, hogy a követ 400 méterről húzták fel mostani helyére és geometriai pontossággal a Kelet-Nyugat vonalon helyezték el, így az oltár tele van energiával.

Energia csak más formában, kavarog a szintén kevésbé látogatott Stari Grad-síkságon is. Ez a Hvar-sziget legtermékenyebb területe, ahol már i.e. 4. században is élénk mezőgazdasági tevékenységet folytattak. Az akkoriban itt élő görögök osztották fel egyenlő részekre, kőfalakkal, melyek közül ma is láthatunk eredetieket. Mivel az egész Földközi-tenger térségében itt maradt fenn a legépebben ez a területfelosztás, az UNESCO 2008-ban védetté nyilvánította a stari gradi síkságot.

Síremlékek, síkságok és persze erődök. Mit érne egy jó kis barangolás erődök felfedezése nélkül. Bár 1995-ös helyreállítása óta kedvelt célpont, talán még nem turistásodott el annyira. Horvátország egyik legnagyobb barokk erődje 1715-18710 kötött épült. Felépítésének helyét hadászati szempontok határozták meg; Brod ugyanis fontos csomópont volt akkoriban és itt volt a Száva-folyó átkelője Boszniába.