Keszthely

Település bemutatása: 

Kedvező fekvésének köszönhetően a város területe az újkőkortól kezdődően folyamatosan lakott volt. A régi rómaiak is jól érezték itt magukat, ezt a város határában – Fenékpusztán – épített hatalmas erőd megtekinthető romjai is igazolják. A város neve a latin „castellum”- ra (végvár) vezethető vissza. Egyik legismertebb épülete a Fő téri plébániatemplom - a hozzá tartozó rendházzal -, ahol az ország legnagyobb felületű gótikus falfestményei láthatók. Keszthely történelme szinte elválaszthatatlan a Festetics névtől. A Festetics család meghatározó volt a város életében a XVIII-XIX. században – gazdaságilag és kulturális téren egyaránt.

A család leghíresebb tagja Festetics György volt, elkötelezett támogatója a művészeteknek. Életre hívta a Helikoni ünnepségeket, amelyet 1817-től kétévente rendeztek meg és a Dunántúl legnevesebb költőit, íróit látták vendégül. A pezsgő kulturális élet nyomán nevezték Keszthelyt „kis magyar Weimarnak”. György 1776-ban megalapította Európa első Agrárfőiskoláját, a Georgikont. 1797-ben készült el a Balaton máig legnagyobb vitorlás hajója, a Phoenix gálya. A ‘“Balaton Fővárosa” büszke címet viseli Keszthely, ahol szerencsésen egymásra talált a történelem, a kultúra és Nyárország varázsa. Keszthelynek hangulata van, ahol a látogatóra lépten-nyomon ráköszön a mindenhol jelenlevő múlt. A Festetics Kastély, a park melletti villasor és a parti sétányon álló két, százéves szálloda és a Balaton egyetlen épségben megmaradt és korhűen felújított szigetfürdője emlékeztet a régi időkre. 

Ajánlott sétaútvonalak: 

A mai Keszthely egy csaknem ezeréves fejlődés eredménye. Ha útjait tekintjük még régebbi múltra tekinthet vissza. Mint láttuk, az észak-déli tengely, a Sopron, a Kossuth Lajos, a Festetics és a Fenéki út nyomvonalát már az őskorban is használták. Római kori kőszállító út vezetett a Bem utcán, a vásártéren és a Zsidi úton át. A kelet-nyugati tengely, a Georgikon és a Tapolcai út még a VII-VIII. században létesült. A város központja a Fő tér. Itt található a Városháza, benne a Polgármesteri Hivatal, amely 1769-ben épült megyei szállásháznak, majd copf stílusban átépítették. A Városháza mellett épül újjá, és nyílik meg 2002. tavaszán a Keszhely befogadó Színház és Többcélú Művelődési és Konferencia központ. A felújított intézmény szerves egységet alkot a tér többi épületével, környezetével. Belső kialakítása lehetővé teszi, hogy megfeleljen a sokrétű tevékenységeknek. A teret a gimnázium épülettömbje és a plébániatemplom uralja, az 1880-as években homlokzata elé épített neogót toronnyal. Déli részén a 1996-ban építették át OTP Bank székházzá a korábbi éttermet. Az L alakú tér keleti végén az elbontott földszintes házak helyén a közelmúltban épült a többszintes Átrium üzletház és a Kereskedelmi Bank fiókja. Előtte magasodik az 1770-ben felállított Szentháromság szobor.

A Fő térről nyílik a Kossuth utca északi szakasza, amely ma sétálóutca, számos bolttal, vendéglátóhellyel. A 28. szám a régi városháza, amelyet 1887-ben építettek át. Ma a Goldmark Károly Művelődési Központnak ad otthont. Itt található a TOURINFORM is. A 22. szám a Pethő- vagy Goldmark-ház. Itt született 1830-ban a híres zeneszerző. Az árkádos barokk épület udvarán található a Zsinagóga, amelynek helyén már 1769-ben állt egy zsidó imaház. Az utca meghatározó épületei a múlt század második felében épültek romantikus, majd eklektikus ízlésben. A 2. szám még a XVIII. század végén készült copf stílusban, az 1. és a 30. számú házak viszont klasszicista jellegűek. A Sétáló utca végén valaha kőhíd állott, ezt díszítették a ma a karmelita rendház temploma előtt látható Szt. János- és Szt. Flórián-szobrok. A Kastély utcában valaha az uradalom alkalmazottai laktak. Déli végén kétoldalt az Amazon Szálló és az ugyancsak emeletes, romantikus gyógyszertár épület található. Az utcácska hangulatát a földszintes házak adják meg, több őrzi még az eredeti paraszt-barokk homlokzatot. Ebbe a miliőbe jól illeszkedik az 5. szám udvarán a közelmúltban kialakított hangulatos Párizsi udvar. A Kastély utca a kastély főbejáratához vezet, valaha egyenesen ment tovább a Sopron utcáig. Az 1880-as években a kastély átépítése során bővítették ebbe az irányba a parkot, amely H. E. Milner tervei alapján franciakertből és angolparkból állt.

Az eredetileg 42 hektáros terület mára 7,2 hektárra csökkent, benne számos értékes faritkaság található. A kastély mai formájában 101 helyiséget tartalmazott, V. Rumpelmayer tervei alapján készült. A középrész, a mai múzeumbejárat még Festetics Pál építkezésének maradványa, a déli szárnyban a kastély legértékesebb terme, a könyvtárterem pedig 1799 és 1801 között készült Festetics György kívánsága szerint. A terem berendezése is eredeti. Könyvállománya több mint 86.000 kötet. A Helikon Kastélymúzeum sok érdekes látnivalóval várja a látogatókat. A könyvtártermen kívül még 16 helyiséget rendeztek be stílbútorokkal. Az egykori ebédlő hangversenyeknek ad otthont, a hozzá vezető folyosón a Nemzeti Múzeum legszebb díszfegyverei láthatók. Külön kiállítás keretében tekinthető meg a Windischgraetz trófeagyűjtemény. A Sétáló utcából nyíló kis mellékutcákban is élénk üzleti élet folyik, itt is találhatók műemlék jellegű épületek, mint a Pethő u. 1., amely 1830 körül épült klasszicista stílusban. Most a Budapest Bank fiókja. A Városház u. kiöblösödése a Keszthely holland testvárosáról elnevezett Delden tér. A Sétáló utca végén indul nyugati irányba a Georgikon utca. A 20. szám alatti copf stílusú emeletes épületet 1807-ben kezdték építeni, elkészülte után a Georgikonnak adott otthont. Innen indul a vadgesztenyefákkal övezett Bercsényi út, ahonnan a Georgikon egykori tangazdasági majorjából kialakítottGeorgikon Majormúzeum nyílik.

A magyar agrárfelsőoktatás történetén kívül gabonatermesztési, szőlészeti-borászati, továbbá kocsikiállítás látható, bognár- és kovácsműhellyel. A Fő tér északkeleti végét és a Rákóczi teret köti össze a Bem utca, amit korábban Hajdu utcának neveztek, a törökkorban itt élő katonákról. Innen nyílik a piac, amely szerdánként, heti piackor a város leglátogatottabb helye. A Rákóczi tér egybenyitott a Vásártérrel ahol a város hangulatától idegen lakótelep és áruház található. Emelkedőnek indul a kelet felé vezető Tapolcai út. A dombgerincen északra a sarutlan karmeliták e században készült neoromán rendháza és temploma áll, délre a Városi Kórház két új épülete tör a magasba. A Rákóczi térről indul dél felé a Rákóczi út, amelyen sok kis üzlet található, de innen nyílik a Fórum üzletház is. A Fő térről déli irányba vezet a Kossuth utca alsó szakasza. Ezen a részen van a Főposta és a Balatoni Múzeum épülete, amelyben a Balaton környékének történetével, növény- és állatvilágával ismerkedhetnek meg a látogatók. Körfolyosón tekinthetők meg a környék római és középkori kőemlékei. Egy helyiségben pedig Halápy János festményei láthatók. A múzeum mellett visz le az út a vasútállomásra és a buszpályaudvarra. A Balatoni Múzeum mellett torkollik be a Kossuth utcába a Deák Ferenc utca, ami a Georgikon utcából nyílik, korábban Hosszú utcának nevezték. A Fő tér magasságában itt található az Agrártudományi Egyetem főépülete, vele szemben a Rendőrkapitányság.

A Kossuth utca a Szt.-Miklós temetőnél ér véget, amely a XVIII. századtól szolgált a keszthelyiek örök nyughelyéül. Ma már csak korlátozottan temetnek ide, középső része, ahol a legtöbb régi síremlék található, műemléki védelem alatt áll. A Fő tér keleti végéről vezet a Balaton partra az Erzsébet királyné útja. Alsó szakasza északkeletről határolja a Helikon parkot, a város legnagyobb zöldfelületét. Hatalmas fái alatt, sétányain kellemes séták tehetők. Közepén található a Helikon Emlékmű, amit 1921-ben emeltek. A környékén több jeles, Keszthelyhez kötődő személyiség szobra látható. Az Erzsébet királyné útjának vonalában, átkelve a vasúton juthatunk ki a Balaton partra (személygépkocsival csak a Vásártérről induló Lovassy úton át érhető el a part), a hajókikötőhöz és a Városi Strandra. A parti sétány vezet el a Helikon-szállóhoz, amely mögött a közeljövőben kezdődik el a legendás Phoenix gálya újjáépítése, újabb látványossággal gazdagítva a várost. A sétány északi végén a Via Hotel található. A Csík Ferenc sétányon juthatunk el a Városi Sporttelepre, tovább haladva a II. osztályú campinghez, majd a patinás múltúHalászcsárdához, a Helikon-strandhoz, végül az I. osztályú campinghez. Ezzel rövid városi sétánk véget ért, amelynek során Keszthely múltjának legfontosabb eseményeivel, legjelentősebb látnivalóival és intézményeivel kívántuk az olvasót megismertetni.