Goa, ahol tényleg jó lenni

Pontosan két héttel ezelőtt vágtunk neki az útnak, mely az ország egyik legkisebb államába  Goába vezetett. Annyit azért érdemes elöljáróban megjegyezni Goáról, hogy hosszú-hosszú ideig portugál gyarmat volt, itt a legnagyobb a keresztények aránya és talán ez az első számú turisztikai célpont nem csupán a külföldiek, hanem a tehetősebb belföldiek számára is. A társaságomat egyébként három német lány, egy német srác és egy kanadai lány alkotta.

Már az utazás is érdekes volt, ugyanis késő este vágtunk neki a közel 12 órás útnak egy olyan busszal, amin páros koporsóra emlékeztető hálókabin-szerűségek voltak kialakítva. Ilyennel én még nem utaztam, s meg kell valljam, elég okos ötletnek tűnik. Mivel az útviszonyoknak köszönhetően nem nagyon tudtam aludni, előre ültem a sofőrök közé, és figyeltem, ahogy vezetnek. Valószínűleg Gandhi is sokat tett ezért az országért, de az én szememben mégis a sofőrök az igazi hősök. Most nem akarom komolyabban részletezni az itteni forgalmi rend - illetve rendetlenség - jellemzőit, csupán arra hívom fel a figyelmet, hogy elsőbbségre vonatkozó táblák és szabályok nincsenek, az erősebb nyer. No de végül is épségben megérkeztünk Goába, azon belül is egy tengerparti kisvárosba, Vagatorba.

Nos, valahogy ilyennek képzelem a Paradicsomot.

A teljes indiai útinapló itt olvasható >>>