Montserrat Fekete Madonnája

A Barcelonától alig 60 kilométerre fekvő sziklába vájt bencés kolostor és az imádkozó szerzetesek körvonalára emlékeztető, lekopott hegycsúcsok között gyakran felhőbe burkolózó szentély, a Santa Maria de Montserrat köré épült városka Katalónia legnépszerűbb zarándokhelye.

Az apró bencés kolostort évente több mint nyolcszázezer turista keresi fel. Többségük azért jön, hogy megérinthessék a Fekete Madonna (Mare de Déu del Montserrat) kezét, sokan csak a mesebeli táj élvezetéért látogatnak el a Santa Maria de Montserrat kolostorba.

A legenda szerint maga Lukács apostol faragta a Szűz Máriát és ölében a koronát viselő kis Jézust ábrázoló kegyszobrot, amit Szent Péter hozott el a pompás sziklák közé, 1000 méterrel a tengerszint fölé, Krisztus halála után fél évszázaddal. A 8. században a mórok támadása elől a katalánok által csak kis feketének hívott (La Moreneta – valószínűleg valamikor egy tűzvészt vészelt át, és kissé megégett) faszobrot egy barlangba menekítették, ahol hamarosan nyoma veszett. A legenda szerint 890 körül egy pásztor furcsa fényt látott és énekszót hallott a hegyek között, így bukkantak rá az eltűntnek hitt ereklyére.

A csoda tiszteletére egy barcelonai főnemes, Sifredo el Valloso templomot állíttatott Montserraton, majd a „Fűrészes hegyen” megindult a kolostor építése. A bazilikát a 16. század második felében emelték. A napóleoni háborúk alatt az épületegyüttest szinte a földdel tették egyenlővé, újjáépítése több évtizedet vett igénybe.

A kolostor büszkesége a 200 ezer kötetes könyvtár, egy ma is működő középkori nyomda és a művészeti múzeum, ahol az egyházi relikviák mellett El Greco, Picasso, Dalí, Renoir, Monet, Miró, Chagall és Le Corbusier alkotásaiban gyönyörködhetünk. Ne számítsunk akkora képtárra, mint a Prado, az említett festők általában egy-két képpel képviseltetik magukat.

Mielőtt a freskókkal díszített előcsarnokon áthaladva belépnénk a templomba, álljunk meg a mozaikkal díszített piciny előcsarnok közepén. A legenda szerint, aki itt megcsókolja a párját, annak tartós lesz a kapcsolata. Érdemes dél előtt érkezni, a híres fiúkórus, az Escolania előadását egy órakor lehet meghallgatni (nyári szünetben és a karácsonyi ünnepkör idején a fiúk is pihennek, ilyenkor az előadás elmarad).

Az oltár fölött kiállított Madonnához külön kapun át jutunk, nyáron több kilométeres is lehet a sor, télen tíz perc alatt a kegyszobornál vagyunk, amit egy ideje már üveglap véd, csupán a keze lóg ki belőle, hogy a zarándokok megérinthessék. Az árkádok alatt csodatévő kút áll, vize állítólag számos nyavalyára kínál gyógyulást.

Az 1235 méter magasan álló Sant Joan hegyre, melyen egy 9. századi kis templomot emeltek a völgy fölé, vagy a Santa Cova-kápolnához – ahol a pásztor a „kis feketét” megtalálta – fogaskerekű vasúttal lehet feljutni. Nem érdemes kétirányú jegyet venni, kellemes 40 perc séta az út vissza a kolostorhoz.