Maldív-szigetek nyaralás

Maldív-szigetek - utazás a paradicsomba

A Maldív szigetek 1192 szigetből álló szigetcsoport az Indiai-óceánban, az egyenlítő magasságában fekszik. Államformája köztársaság, ami 26 atollból áll. Területe Magyarországnyi nagyságú, ám ennek csak kevesebb mint 1 százaléka szárazföld. A korallzátonyokkal körülzárt szigetek hófehér homokos tengerpartja fogadja a pihenni vágyókat. A szigetek közül csak 200 lakott és további 87-et a turisták számára tartanak fenn. A Maldív szigetek domborzata sík, a szigetek nem emelkednek 2,4 méternél magasabban ki az óceánból. A korallzátonyok színes élővilága várja a búvárkodás szerelmeseit, illetve sportlétesítmények és éttermek várják a kikapcsolódni vágyókat. A szállodák a tengerparton, és cölöpökön állva bungalóként az óceánban vannak.

A köztárság fő bevételi forrása a turizmus, ezért kitüntetett figyelmet kap a természeti értékek védelme, így szélerőművekkel és napkollektorokkal állítják elő az energiát, ezzel felkerült a világ legzöldebb helyeinek listájára. 

Nemzetközi repülőtér a fővároshoz Meléhoz közeli Hululeban van. A közlekedés első sorban a vízen zajlik, de hidroplant és Maléban taxit is igénybe lehet venni. A szigetek bejárására kerékpár is bérelhető.

A Maldív-szigetek lakóinak nagy része az iszlámvallást követi, a társadalom vegyes képet mutat, az Afrikából, Ázsiából és a világ más résziből bevándorolt népek olvasztótégelye. Hivatalos nyelve a divehi, de gyakorlatilag mindenki beszél angolul.
 

Utazás az Indiai-óceán ölelésének egzotikus világába – Maldív-szigetek
A csaknem huszonhat atollra felosztható Maldív-szigetek – amelyet Marco Polo nyomán az „Indiai-óceán virágaként” is ismerünk – varázslatos világában, a nyaralók számára fenntartott mintegy nyolcvan sziget egész évben várja az egzotikus kikapcsolódásra vágyó turistákat. A Maldív-szigetek neve a helyi szingaléz lakosság „Maala Divaina” elnevezésére vezethető vissza, amely – feltételezhetően utalva az atollak formájára – „nyaklánc szigeteket” jelent. A világ legszegényebb – ám a körülmények sajátos paradoxonjaként egyben legszebb országai közé tartozó – Maldív-szigetek sajátos földrajzi adottságai azt eredményezték, hogy a területi egységet alkotó szigetek közül egy sincs, amelynek legmagasabb felszíni pontja legalább három méternél magasabbra emelkedne. Nyaralásunk színhelyeként válasszuk tehát az Indiai-óceán közepén Sri Lankától délnyugati irányban elhelyezkedő Maldív-szigetek bármelyik szigetét, biztosak lehetünk abban, hogy a jellegzetes kókuszpálmáiról és gekkóiról is közismert szigetcsoport fehér homokos tengerpartjaival, a búvárok paradicsomaként közkedvelt öbleivel és mesébe illő természeti adottságaival garantáltan elkápráztatja a napfény és a páratlanul tiszta tengervíz ide látogató szerelmeseit.

Kultúra, történelem és helyi érdekességek…
Nem tagadható, hogy az „Indiai-óceán legszebb gyöngyszemének” nevezett szigetcsoport nem elsősorban kulturális turizmusa miatt közkedvelt a Maldív-szigeteki nyaralást tervezők körében. Jóllehet, a történelem során a terület az Indai-óceán egyik fontos kereskedőútja volt, amelynek köszönhetően a kultúra is színesebb lett, ám ez nem annyira a helyi építészetben, mint inkább a nyelvben és hitvilágban érzékelhető napjainkban is. A források egy csoportja szerint a Maldív-szigetvilág őslakói a szingalézek voltak, míg mások szerint azok a dravidák, akik Dél-Indiából telepedtek a területre. A manapság alig negyedmilliós lakosság származását tekintve sokrétűnek mondható: élnek itt indiaiak, szingalézek, arabok, portugálok, európaiak, illetve afrikaiak leszármazottai. A föníciai, görög, majd kínai befolyást követően – amely időszak vallási tekintetben is meglehetősen mozgalmasnak bizonyult – a portugálok gyarmatosították a 15. században a szigeteket, amelynek a helyi lakosság nemzeti hősének számító Muhammad Thakurufaan szultán vetett véget, hogy aztán dinasztiája évszázadokon át uralja a szigetcsoportot.  A 19. századi angol gyarmatosítás után vált csak függetlenné a szigetcsoport 1976-ban, bár az ezt követő időszak is kifejezetten mozgalmasnak mondható. Az ország hivatalos vallása az iszlám lett, amely napjainkban is előfeltétele az állampolgárságnak. A Maldív-szigetek turizmusa csupán az utóbbi évtizedben lendült fel igazán és általánosságban elmondható, hogy szállodáinak jó része az ország befolyásos elitjének a tulajdonában van. 

A Maldív-szigetek turisták számára kiépült varázslatos helyszíneiről általában
A Maldív-szigetcsoport szigetei közül csaknem kétszáz teljesen lakott, és ebből több mint nyolcvan működik kifejezetten szállodaként. Ezeknek az „álomszigeteknek” gyakorlatilag mindegyike felejthetetlen élményt nyújt az ide érkező nyaralóknak. A turisták rendszerint egyetlen, trópusi kerttel övezett és víz feletti bungalókból álló szállodát találnak a varázslatos szigetek mindegyikén. A türkiz és mélykék színekben váltakozó kristálytiszta tengervíz, a vakítóan fehérhomokos tengerpart, a trópusi forróságban hűsítő pálmafák, a kikapcsolódás utáni pihenést szolgáló kényelmes bungalók vagy éppen luxusvillák és nem utolsó sorban a vendégszerető helybéli lakosság az, amelyek együttesen gondoskodnak a tökéletes nyaralásunkról, legyen szó a nyári szezonban eltöltött családi nyaralásról, vagy éppen álomszép esküvőnk utáni nászutunkról.

Látnivalók és egyéb kuriózumok
A nyaralásunk valamely Maldív-szigetekre eső színhelyére légitársasággal érkezve, a levegőből azonnal jól kivehetővé válik az ország legnagyobb városának és egyben fővárosának tekinthető Malé. A Hulhule nevű nemzetközi reptér egyébiránt maga is egy önálló kis szigeten helyezkedik el nagyjából négy kilométerre Male szigetétől. Mint utaltunk rá műemlék jellegű épületekben a szigetcsoport nem bővelkedik, ám Maléban mindenképpen ajánlott megtekintésre több mecset és a minaret is, amelyek mellett – mint tapasztalni fogjuk – a város egyéb egyházi és világi épületei is arab hatást mutatnak. Az épületek közül gazdag díszítéseivel leglátványosabb kétségtelenül – a szigetcsoport történelmébe mélyen gyökerező iszlám hatását hűen tükröző – egykori szultáni palota, amely az útikönyvekben „Péntek mecset” néven is szerepel.

Minden ide érkező akár gyalogosan is felfedezheti a helyi életvitelbe bepillantást engedő kikötőket, illetve a reggeli halpiacot. Megcsodálhatjuk továbbá a Joomhore Maiden közparkkal szemközt kiépült legendás fa-kikötőt is, ahol a hivatalos protokoll szerint fogadják a Maldív-szigetekre érkező állami méltóságokat. A helyi történelmi emlékek után érdeklődő Maldív-szigeteki nyaralókat pedig a szigetek kultúrájába bepillantást engedő Nemzeti Múzeum várja.

Maldív-szigetek nyaralás foglalásához forduljon a Start Utazáshoz. Az utazási iroda elérhetőségeit megtalálja az oldal tetején.

Maldív-szigetek üdülőhelyek

Észak-Male-atoll
A Male-hoz legközelebb eső atoll viszonylag rövid ideig tartó transzferrel elérhető, és itt található a legtöbb, turizmus számára megnyitott sziget. 

Transzferidő: kb. 20 perc-2,5 óra között „dhoni”-val vagy gyorshajóval. Ideális Búvárkodáshoz. 

Ari-atoll
Ez az atoll fekszik legmesszebb Male városától. A második legnagyobb koralzátony.

Transzferidő: kb. 2,5 óra gyorshajóval vagy kb. 35 perc hydroplannal.

Lhaviyani-atoll 
Az Észak-Male-Atolltól északra fekszik, és gyorshajóval vagy hydroplannal lehet elérni. A Kuredu-sziget a Lhaviyani-Atoll északi részén helyezkedik el. 

Transzferidõ: kb. 4-5 óra gyorshajóval vagy kb. 40 perc hydroplannal.

Dél-Nilandhe-atoll
A mindeddig csaknem érintetlenül maradt atollhoz jelenleg 2 szálloda-sziget tartozik. 

Transzferidõ: kb. 40 perc hydroplannal.

Maldív-szigetek nyaralás foglalásához forduljon a Start Utazáshoz. Az utazási iroda elérhetőségeit megtalálja az oldal tetején.

Figyelem! A male-i repűlőtérre érkezéskor a vámvizsgálatnál a szeszesitalokat, buddhaszobrokat elveszik, melyet a visszautazásnál visszaadnak.

Éghajlat
A Maldív- szigeteken trópusi az éghajlat, az éves hõmérsékletkülönbség nagyon csekély: 28 C- 31 C. A májustól szeptemberig tartó esõs idõszakban a délkeleti monszun hatására nagy mennyiségû csapadék hullik. Októbertõl áprilisig az északkeleti monszun idején az éghajlat viszonylag száraz.
A levegõ páratartalma mindenütt magas, amit egy kicsit enyhít a tenger felõl fújó állandó, gyenge szél. Növény- és állatvilág
A szigetek homokos talaján elsõsorban kókusz- és csavarpálmák, kenyérfák és trópusi bokrok nõnek. A szirtek és a lagúnák világában igen gazdag halállomány él. A tengeri teknõsök sok sziget homokpartján rakják le tojásaikat.

Politikai rendszer
A Maldív-szigetek 1965 júliusában nyerték el függetlenségüket. 1968 novemberében lépett életbe az új alkotmány, amely az országot elnöki köztársasággá nyilvánította. Az államfõ öt évre, közvetlenül választott, széleskörû politikai hatalommal fölruházott elnök. Az országgyûlés évente csak háromszor ülésezik, politikai befolyása alig van. Az ország 19 közigazgatási körzetre és a közvetlenül a kormánynak alárendelt fõvárosi körzetre oszlik.

Népesség
A lakosság arab, szingaléz, maláj származású keverék. Mintegy 200 õslakos él még. A szigetek lakossága igen fiatal; 40%-uk 15 év alatti. 1911-ben regisztrálták, hogy a férfiak 20 %-kal többen voltak, mint a nõk, ez az arány lassan már megszûnik. Az atollok lakottsága nagyon eltérõ; kb. a lakosság 1/4-e (70.000 fõ) a fõszigeten, Malén él. Az ország nyelve a szingalézzel rokon dhivehi, az írásuk arab eredetû.

Történelem
A Maldív-szigeteket i.e. 500 körül népesítették be Dél-Indiából vagy Ceylonból bevándorolt indoárják. A i.sz.szerinti elsõ századokban viszont a szigetek már fontos állomásai voltak a tengeri kereskedelemnek. A középkorban arab és perzsa kereskedõk terjesztették el a mohamedán vallást, ami 1153-ban államvallás lett. A portugálok 1558-ban gyarmatosították a szigetet, csak rövid 15 évre. A szigetvilág a kalózok gyakori célpontja lett, ezért a szigetlakók a németalföldiektõl kértek és kaptak segítséget, önkéntes adó fejében. Miután az angolok 1796-ban elfoglalták Ceylont, a szigetek fölötti felségjogot is átvették a németalföldiektõl. 1887-ben hivatalos védelmi szerzõdést írtak alá, de az angolok sem avatkoztak be az ország belügyeibe. Miután Ceylon 1948-tól független lett a Maldív-szigetek közvetlenül a londoni Colonial Office-hoz tartoztak. 1965. július 26-án kikiáltották a Maldív-szigetek függetlenségét, az 1968-as népszavazás végképp eltörölte a monarchiát, s elnöki demokráciát hozott létre.

Kultúra
Bár a Maldív-szigetek a 12. századig az indiai kultúra befolyása alatt voltak, s kultúrájukat jelentõsen befolyásolta a szomszédos Ceylon, ma már az iszlám elõtti korszaknak alig találhatók emlékei. A szigeteket régészetileg még alig tárták fel. Templomépítészetben igen fejlett kõfaragómûvészet jött létre. A mecseteket elsõsorban korall-mészkõbõl építették, belsejüket mûvészi faragások díszítik. Maléban a Nagy Péntek mecset jellegzetes minaretjével és a Szultán- parkban lévõ múzeum figyelemre méltó.

Öltözködés, helyi szokások
Az öltözködésben a lenge, könnyû ruházat ajánlott. A nudizmus az egész ország területén tilos. A turistáktól elvárják a helyi hagyományokhoz történõ alkalmazkodást: ruhának kell takarnia a combot és a vállakat, amikor a lakott területeket látogatják meg.

Szigetek: a szigetcsoportok területének mindössze 0,5%-a szárazföld, a többi a szigeteket összekötő Indiai-óceán. A szigetek alapterülete sokszor az egy négyzetkilométert, magassága a 2 métert sem haladja meg.

Javaslata: Mindenképpen ajánlatos búvárszemüveget, pipát és békatalpat magunkkal vinni, mert rendkívül gazdag a vízi világ, ami csodálatos élményt nyújt majd.

Földrajzi helyzet: a Maldív - szigetek az Indiai-óceánon, Sri Lankától nyugatra, Indiától délre helyezkedik el.

Időeltolódás: +4 óra Magyarországhoz képest, Sri Lankához viszonyítva -1 óra.

Érkezés: érkezéskor a repülőtérről kilépve jobb és baloldalon pultok találhatóak. Mindegyik szigetnek van saját pultja, a pultok felett ki vannak írva a szigetek nevei. Kérjük, keresse meg az ön által foglalt sziget pultját és adja oda a safari travel által kiállított vouchert. Ezután a pultnál található partnerünk odakíséri önöket a hajóhoz, amely a transzfert biztosítja.

Elutazás:  a recepciónál szobaszám szerint ki vannak írva a hajótranszferek indulási időpontjai. Kérjük, hazaindulás előtt nézze meg, hogy hány órára kell kint lenni a kikötőbe a hajó indulásánál.

Repülőtér: a nemzetközi repülőtér a Hulhule szigeten épült 1981-ben. A területet, hogy elég hosszú legyen a kifutópálya, korallal töltötték fel, így a meghosszabbított sziget maga a repülőtér. Itt látható a világ egyetlen olyan kifutópályája, amely az óceánból indul és az óceánban végződik.

 

Koralzátony-füzérAz Indiai-óceánban az Egyenlítõ magasságában 800 km hosszan húzódó koralzátony-füzér 1196 szigetet számlál. A köztársaság alapterülete 90 000 km2, ebbõl a szárazföldé csupán 298 km2.

A fehér homokos (finom koralltörmelék) tengerpartot sekély, kristálytiszta vízû lagúna övezi, pompázatos vízivilággal. A víz egész évben 27C körüli, a levegõ hõmérséklete is viszonylag állandó, 30C. Az állandó légmozgás mellett elõfordulhat langyos trópusi esõ, ennek köszönhetõ a szigetekre jellemzõ dús vegetáció. A korallzátonyok közül csupán 200-at népesítenek be az õslakosok. Ezen felül 87 szigeten valóságos \"Paradicsom\" várja a pihenésre vágyókat és a búvárkodás szerelmeseit.

Ezeken a szigeteken az egyedüli építmény maga a szálloda, a hozzá tartozó éttermekkel, bárokkal, sportlétesítményekkel.A szállodát tulajdonképpen trópusi kerttel övezett bungalók alkotják, melyek a part közelében, pálmafák alatt sorakoznak.

A szigeteket hajójáratok kötik össze; a hajózás központja Male. Nemzetközi repülõtér a Maléhoz közeli Hulule szigeten van. A fontosabb szigetek között rendszeres a hajójárat, de hajót bérelni lehet is. A szigeteken kerékpáron és gyalog közlekednek, Maléban van taxi is. A fõ turistaszezon októbertõl áprilisig tart, amikor kevés a csapadék.

A Maldív-szigetek legtöbb atollja egy nagy, gyűrű alakú korallzátonyból áll, amely számos kis szigetet támogat. A szigetek átlagosan csak egy-két négyzetkilométer területen terülnek el, és az átlagos tengerszint felett 1–1,5 m  között vannak. Bár a nagyobb atollok némelyike ​​északról délre körülbelül 50 km, keletről nyugatra pedig 30 km  hosszú, egyetlen sziget sem hosszabb nyolc kilométernél. 

A Maldív-szigeteken nincsenek dombok, de egyes szigeteken dűnék vannak, amelyek 2,4 métert  tudnak elérni a tengerszint felett, például Hithadhoo (Seenu Atoll) ÉNy-i partja az Addu-atollon. A szigetek túl kicsik ahhoz, hogy folyók legyenek, de némelyikükben kis tavak és mocsarak találhatók.

Átlagosan mindegyik atollnak körülbelül 5-10 lakott szigete van; az egyes atollok lakatlan szigetei körülbelül 20-60-at tesznek ki. Néhány atoll azonban egy nagy, elszigetelt szigetről áll, amelyet meredek korallpart vesz körül. Az ilyen típusú atollok legemlékezetesebb példája Fuvahmulah nagy szigete, amely az Egyenlítői-csatornán található.

A Maldív-szigetek trópusi növényzete a lakott és a lakatlan szigeteken különbözik. A lakott szigeteken apró banán-, papaya-, alsócomb- és citrusfák vannak a tanyák mellett, míg a rendelkezésre álló földfoltokban kenyérfa-fákat és kókuszpálmákat termesztenek. Másrészt a lakatlan szigeteken többnyire különféle bokrok (magū, boshi) és mangrove (kuredi, kandū) vannak a vízvonal mentén, valamint néhány kókuszfával.

Egyes szigetek mocsarasak, míg mások magasabbak a hullámhatás miatt felhalmozott homok és kavics miatt. A talaj gyakran nagyon lúgos, és a nitrogén-, kálium- és vashiány súlyosan korlátozza a mezőgazdasági potenciált. A föld tíz százalékát, vagyis körülbelül 26 km²-t taróval, banánnal, kókuszdióval és más gyümölcsökkel művelik. Csak a buja Fuvammulah-sziget termel gyümölcsöket, például narancsot és ananászt - részben azért, mert Fuvammulah terepe magasabban helyezkedik el, mint a többi sziget, így a talajvíz kevésbé esik be a tengervízbe. A népesség növekedésével azonban a megművelt területek még ezen a szigeten is gyorsan csökkennek.

A Maldív-szigeteket 26 természetes atoll alkotja, néhány sziget és elszigetelt zátony együtt.  Ezen atollok közül a legnagyobb a Boduthiladhunmathi, míg a legtöbb szigetet tartalmazó atoll a Huvadhu.
A Maldív-szigeteken a felszín felett minden föld korall eredetű. Egyes atollok között széles és mély csatornák vannak.

Egyes atollok időben számos sziget formájában és elszigetelt zátonyok formájában vannak, amelyek kisebb atoll képződmények közé sorolhatók.  A Maldív-szigetek atolljai meglehetősen szabályos láncot alkotnak, és főleg az északi és középső atollokban tömbszerű szerkezet látható.  Maga az "atoll" szó eredete a Maldív-szigetek nyelvén található. Az "Atoll" -t (dhivehi: atholhu) ma már sok nyelven használják világszerte.

Hagyományosan a maldív lakosok nevükön „-madulu” vagy „-mathi” végződésű atollokat neveznek, anélkül, hogy a végén feltennék az „Atoll” szót. Például helyes, ha egyszerűen Kolhumadulhu-t írunk, anélkül, hogy a végén hozzáadnánk az „Atholhu” szót. Ez a helyzet a Faadhippolhu néven ismert atollon is.

A Maldív-szigetek számos atolljának számos gyönyörű búvárterülete miatt ezt az országot világszerte a búvárok elsődleges célpontjaként forgalmazzák. Ezért az elmúlt néhány évtizedben számos útmutató és térkép jelent meg a legjobb búvárhelyekről, amelyek közül néhány nagyon pontos és sokféle hasznos tippet ad.

ÉSZAK-MALE-ATOLL
A Male-hoz legközelebb esõ atoll viszonylag rövid ideig tartó transzferrel elérhetõ, és itt található a legtöbb, turizmus számára megnyitott sziget.
Transzferidõ: kb. 20 perc-2,5 óra között „dhoni”-val vagy gyorshajóval.

ARI-ATOLL
Ez az atoll fekszik legmesszebb Male városától.
Transzferidõ: kb. 2,5 óra gyorshajóval vagy kb. 35 perc hydroplannal.

LHAVIYANI-ATOLL
Az Észak-Male-Atolltól északra fekszik, és gyorshajóval vagy hydroplannal lehet elérni. A Kuredu-sziget a Lhaviyani-Atoll északi részén helyezkedik el.
Transzferidõ: kb. 4-5 óra gyorshajóval vagy kb. 40 perc hydroplannal.

DÉL-NILANDHE-ATOLL
A mindeddig csaknem érintetlenül maradt atollhoz jelenleg 2 szálloda-sziget tartozik.
Transzferidõ: kb. 40 perc hydroplannal.

 

Maldív-szigetek nyaralás foglalásához forduljon a Start Utazáshoz. Az utazási iroda elérhetőségeit megtalálja az oldal tetején.

Maldív-szigetek nyaralás foglalásához forduljon a Start Utazáshoz. Az utazási iroda elérhetőségeit megtalálja az oldal tetején.

Az összes Maldív-szigetek nyaralás »

Éghajlat és klimatikus viszonyok az „Indiai-óceán gyöngyszemén”
A Maldív-szigeteken trópusi éghajlat uralkodik, amelynek köszönhetően az év teljes időszakában igen kellemes a hőmérséklet. A levegő évi átlaghőmérséklete 28-32 Celsius fok között mozog, a tengervíz hőmérséklete pedig egész esztendőben 26-28 Celsius fokos. A szigetcsoport klimatikus viszonyait alapvetően két monszun formálja, részint a novembertől áprilisig tartó északkeleti monszun, részben pedig a májustól októberig tartó délnyugati monszun, amely júniusban és júliusban általában széllel és intenzívebb csapadékmennyiséggel érkezik. Maldív-szigeteki nyaralásunk időpontjául érdemes tehát a december és április közötti hónapokat választanunk, mindenekelőtt az ebben a periódusban várható kevés csapadékmennyiség miatt. Uralkodó időjárási viszonyainak köszönhetően a kimondott nappali meleg után az éjszakai órákban is csak ritkán csökken a hőmérséklet 25 Celsius fok alá. A globális felmelegedés problémája nem kis veszélyt jelent a szigetcsoport jövőjére sem, hiszen annak egyik hatása a tengerszint-emelkedés. Mivel azonban ez a tendencia a szigetek partvonalához viszonyítva csupán évente alig három millimétert tesz ki, a mesébe illő természeti szépséggel megáldott földi paradicsom természetesen még hosszú ideig látogatható lesz.

Maldív-szigetek nyaralás foglalásához forduljon a Start Utazáshoz. Az utazási iroda elérhetőségeit megtalálja az oldal tetején.

Idõeltolódás: +4 óra a magyarországi idõhöz képest

Terület: 300 km2

Népesség: 300 ezer fõ

Népcsoportok: maldívi (maláj, szingaléz és arab keverék - 100%)

Közigazgatási beosztás: 19 atoll

Országhívószám: 960

Elektromosság: 220 V, 240 V, 50 Hz

Államforma: köztársaság

Hivatalos nyelv: divehi

Beszélt idegen nyelvek: angol

Vallások: szunnita muszlim (99,9%)

Hivatalos pénz: 1 maldív rufiyaa = 100 laari

Nemzetközi repülõtér: MLE - Male, Maldives Maldív-szigetek nyaralás foglalásához forduljon a Start Utazáshoz. Az utazási iroda elérhetőségeit megtalálja az oldal tetején.