Majk Kamalduli Remeteség
Ablak a Világra - Utazási magazin
Majk Kamalduli Remeteség
Cím: Oroszlány, Majkpuszta
Telefon: 34/361-592
A majki kamalduli remeteség egyedülálló Európában.
Egyedülálló, mert bár 220 éve elköltöztek belőle a kamalduli szerzetesek, és azóta mindent mondhatunk, csak azt nem, hogy rendeltetésszerűen használták a kolostort eleink, mégis jó állapotban fennmaradt az utókor számára.
A majki kamalduli remeték Az első szerzetesek (hárman) 1735-ben érkeztek Majkra és az építkezés miatt ideiglenesen a vértessomlói Mária kápolna mellett laktak. Letelepülési engedélyüket csak később, 1738-ban kapták meg.
A némaságot fogadott (a népnyelvben ezért ’néma barátok’-nak nevezett), fehércsuhás, fejtetőjüket kopaszra borotvált, hosszú szakállú szerzetesek a bencésektől szigorúbb aszkétikus rend szerint éltek. Külön-külön elmélkedtek kis cellaházaikban, tudományokkal és művészetekkel foglalkoztak. Minden házhoz a házakkal megegyező méretű külön kiskert tartozott, ahol a remeték gyógy-, és fűszernövényeket, zöldségeket, gyümölcsöket termeltek. A termények egy részét a remeteség területén található gyógyszertárban dolgozták fel.
Ezen kívül kézműves tevékenységet (fafaragás, festés, fazekasság) is folytattak, az év nagy részében böjtöltek, húst és bort nem fogyasztottak. Az itt végzett munka magányát, azt, hogy a szerzetesek ne találkozhassanak, beszélhessenek egymással, a kertet körülvevő magas fal biztosította.
A rend önfenntartó volt, a földművelésből és jótékonysági adományokból élt. A gazdálkodást, a némasági fogadalmat tett, de fel nem szentelt laikus barátok, a fráterek végezték, akik halászattal, földműveléssel foglalkoztak, valamint az ő dolguk volt, hogy ellenőrizzék, nem beteg-e valamelyik remete.
Majk 1770-ben kapta meg a perjelség címet, ekkor még folytak a befejező munkálatok a templomban, a foresteriában és a kápolnában. A kápolnában a kamalduliak minden vasárnap és ünnepnapokon miséztek.
A Remeteség Franz Anton Pilgram tervei alapján készült, 1733-1782-ig, amikor II. József megszüntette a rendet. Eddig az ideig a tervezett 20 remetelakból 17 készült el, a templom állt és működött már, de a konvent épület, bár kívülről befejezték, a belső munkálatokból még sok minden hátra volt.
A majki tervek sajnos nem maradtak fenn, ez azért is nagy baj, mert tudomásunk van róla, hogy az Esterházy család régense Balogh Ferenc mindent elkövetett, hogy Pilgram terveit leegyszerűsítse, ez az építész 1761-ben bekövetkezett halála után egyre inkább lehetővé vált.
Miután a rendet felszámolták az Esterházy család visszavásárolta az államtól az elkobzott területet, és az 1800-as évek folyamán először bérbe adta posztógyártás céljára, majd késöbb átalakította azt saját ízlése, és a kor divatja szerint, vadászkastéllyá. A háború után kezdődött az igazi kálvária, a bányászat sem tett jót a műemléknek, dacára annak, hogy most visszatekintve, a bánya az akkori lehetőségekhez mérten körültekintően járt el.
A Remeteségben voltak bányászlakások, volt szakközépiskola, korábban katonai fogda volt, tehát amire éppen kellett arra használták.
A Remeteség 2001-től a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága (2007-ig Műemlékek Állami Gondnoksága) vagyonkezelésében van.
2004-ben elkezdődött a kolostort körülvevő park kert- régészeti kutatása. Ezzel egyidejűleg elkezdődött az épületek diagnosztikai feltárása, a falkutatások, a szerkezeti vizsgálatok, nem utolsósorban a tetőszerkezetek faanyagvizsgálata a gombásodások, és egyéb kórokozók feltérképezése.
2005 nyarával kezdődően minden június derekán megrendezik a „Kamalduli Napokat”
az alapító Szent Romuald napjához kötődően, ekkor megnyit egy-egy új kiállítás.
Évente kétszer rendezik a nagyszabású biofesztivált a kolostor udvarában, valamint az őt körülvevő parkban, az esetenként több mint kétezer idelátogató nagy örömére.
A Remeteséget napjainkban az Angolparkon keresztül lehet megközelíteni, ahol a kerékpárosok számára biztosítanak kerékpártárolót, itt van a nyilvános WC, míg a 14-es cellaházban vásárolhatja meg a belépőjegyet a látogató, itt üzemel egy információs központ, egy múzeumi shop, valamint itt található a mozgássérült WC. A teljes Remeteség mozgássérültek számára jól járható.
Tíz darab információs tábla segíti az érdeklődőket a tótól egészen a cellaházakig, három nyelven, magyarázó képekkel együtt.
Nézze meg a település további látnivalóit, nevezetességeit
Forrás: Kirándulástervező
Kapcsolódó cikkek
Gyógyturizmus Magyarországon
Az egri gyógyvízről
2010-re sikló visz a Gellérthegyre
Szállodafejlesztések Siófokon
Debreceni repülőtér
Debrecenről röviden
Hajdúszoboszló gyógyhelyi fejlesztése
Különleges hajóval a madárrezervátumba
A harkányi fürdő szomszédságában 4*-os Hotel nyílik
Étteremmel bővült a Mecsextrém Park
Megkezdődött a „Budapest fürdőváros” név újjáépítése
Gyógyfürdőkezelések III.: klimaterápia
Wellness ABC: masszázs
Wellness ABC: spa
Wellness ABC: mi az a wellness?
Reneszánsz Panoptikum
Megnyílt a szentgotthárdi fürdő
Húszéves lett a világ negyedik sakkmúzeuma
Nagykarácsony, Mikulásház
Challengeland: kaland az egész családnak
Karácsony a kastélyban: karácsonyi színek, formák, hangok, ízek, illatok
Gyulai Várfürdő:a Dél-alföld legmodernebb, európai színvonalú strand- és gyógyfürdője
Magyarország legjobb fürdői I.: Büki Gyógyfürdő
Magyarország legjobb fürdői II.: Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda
Magyarország legjobb fürdői III.: a Tiszaújvárosi strand
Magyarország legjobb fürdői: a Miskolctapolcai Barlang és Gyógyfürdő
Magyarország legjobb fürdői V.: a Római Strandfürdő
Magyarország legjobb fürdői VI.: Gyulai várfürdő
Recski Nemzeti Emlékpark
Szalma-Kincs-Tár: Nemzetközi Szalmagyűjtemény
Krisna-völgy
Tapolcai-tavasbarlang
Tihanyi Bencés Apátság
Nagytétényi Kastélymúzeum
Tojásművészeti Kiállítás
Majk Kamalduli Remeteség
Emlékpont - Fél Évszázad Vásárhelyen Humán Oktatási Központ
Szilveszter Itthon
Gyula városáról
Hajdúszoboszló városáról
Amit tudni érdemes Siófokról
Zalakarosról röviden
Győr látnivalói
Egerről röviden
Zalakarosi élményfürdő – a családok kedvence
Kehida Termál Gyógy- és Élményfürdő - Kehidakustány
Keszthely
Veszprém
Gyenesdiás
Visegrád
Csopak