Isztambul szimbóluma: a Hagia Sophia

A török tengerpart csodáit ma már senkinek sem kell bemutatni. Kevesen tudják azonban, hogy Törökországban nemcsak a nyár ígér különleges élményeket, hanem az év minden szakában találhatunk csodálatosan szép látnivalókat. A Boszporusz partján fekvő Isztambult például nem szabad úgy elhagyni, hogy ne fedeztük volna fel a bizánci építészet remekét, a Hagia Sophiát.

Az isteni bölcsesség temploma, a Hagia Sophia a világ egyik legkülönlegesebb építménye. A hajdani bizánci, ortodox bazilika, Isztambul szívében pompázik. Felépítése óta jó néhányszor hevert már romokban, míg a Keletrómai Birodalom újbóli virágzásának idején, 537-ben elnyerte jelenlegi, lélegzetelállító formáját. Újjáépítését követően a Hagia Sophia több mint ezer évig volt a Konstantinápolyi Patriarchátus székhelye, sőt az uralkodókat is itt koronázták. A templom ötvözi a bizánci korban ismert szinte összes építészeti megoldást, amelyekből különleges szépségű, a végletekig tökéletesített egységet kovácsol. A páratlan építészeti megoldások közül már első ránézésre is szembetűnő a hatalmas, 31 méter átmérőjű, ötvenhat méter magas kupola, négy masszív oszlopra támaszkodik, melyeken négy boltív nyugszik. A boltíveket négy homorú, háromszög alakú boltfészek köti össze. A kupolát a boltfészkek és a boltívek tartják, melyek a sarkokban álló oszlopokra terhelik a főkupola súlyát, a mai építészeti megoldásokat is megszégyenítő precíz, mértani pontossággal megtervezve.

Az esztétikum is legalább akkora szerepet játszik a csodás templomban, mint a méretek. A hatalmas kupola alatti boltíves ablakokon beözönlő fény megvilágítja a Keletrómai Birodalom legszebb oszlopait, mozaikjait és csillogó márványait, amelyek egykoron az egész templomot ékesítették. Ma is gyönyörködhetnénk művészi látványukban, ha az oszmán-törökök nem alakították volna át 1453-ban mecsetté a ma múzeumként látogatható egykori templomot. Mivel az iszlám vallás tiltja az emberábrázolást, a mozaikok nagy részét bevakolták, és a templomhoz minareteket építettek. Manapság is látható faragott kőoszlopait I. Justitianus császár és feleségének anagrammái díszítik, emlékeztetve mindenkit a hajdani világbirodalom nagyságára. Az épület 1985 óta az UNESCO Világörökség része.