Egészségügyi tippek karibi utazóknak

Pörgő ritmusok és táncok, örökké nevető emberek, csípős babos ételek, spanyol szó és utolérhetetlen rumos koktélok – ezek jellemzik a Karib térséget, ahová olyan népszerű uticélpontok tartoznak, mint Kuba, Dominika, Jamaica vagy Mexikó. Összeállításunkban néhány egészségügyi jótanáccsal szeretnénk szolgálni mindazoknak, akik télen terveznek ellátogatni Castro szocialista államába, a hófehér partokkal büszkélkedő Dominikára vagy a rumpárlatairól híres, örökifjaknak szóló Jamaicára, esetleg az azték csodákkal büszkélkedő Mexikóba.

A fertőzésveszély miatt ne hagyjuk ki a karibi konyhát!

Kuba viszonylag jó közműellátottsággal rendelkezik, mivel a szocialista Castro az egészségügy és a közműhálózat fejlesztését az ország elsődleges céljai között szerepeltette. Ugyanakkor az országba való beutazáskor kérhetik a sárgaláz elleni védőoltásról szóló papírunkat, amennyiben valamelyik sárgalázzal fertőzött közép-afrikai országból érkezünk. Kubában érdemes odafigyelni arra, hogy mosatlan gyümölcsöt és csapvizet ne fogyasszunk, ha pedig biztosan szeretnénk elkerülni a hepatitis A betegséget, akkor kérjünk egy teljes védőoltási sorozatot, amely évtizedekre szóló védettséget ad.

Sajnos Kuba az egyetlen a Karib-térség országai közül, ahol elfogadhatóak a higiénés körülmények. Dominika és Mexikó, valamint Jamaica is erősen, illetve közepesen fertőzött területnek számít hepatitis A és B szempontjából, elterjedt a hastífuszt okozó Salmonella typhi baktérium és a malária sem ismeretlen ezeken a területeken. Ezekben az országokban a turisták gyakran látogatnak ki a kisebb falvakba, városokba, ahol helyiekkel is érintkeznek, illetve a helyiek háziállataival. Ezek körében pedig előfordulhat veszettség, amely ellen szintén érdemes védőoltást felvenni, amennyiben állattal közvetlen kapcsolatba kerülhetnek.

Amennyiben lehetséges mindegyik országban kerüljük az utcai árusoknál való étkezést. Ugyanakkor az is biztos, hogy népszerű mexikói konyhát vagy a karibi koktélozást nem hagyhatjuk ki. Ha nem szeretnénk lemondani ezekről az ínyencségekről, akkor az utazás előtt kérjünk hastífusz és hepatitis A elleni védőoltást. Nem szabad félvállról venni ezeket a betegségeket, mert komoly problémákat okozhatnak hazatérésünk után. A hepatitis A vírus lappangási ideje akár több hét lehet, így már csak a hazaérkezés után jelentkeznek a lázzal, hasmenéssel, gyengeséggel és sárgasággal járó tünetek. A hepatitis A rendkívül gyorsan terjedő, súlyos betegség, ezért minden esetben kórházban kezelendő a fertőzött osztályon. Az utazóknak nem érdemes kockáztatni, hiszen akár több hónapra is kieshetnek a munkából egy hepatitis A fertőzés miatt. A hastífuszt okozó baktérium szintén széklet útján terjed, a leggyorsabban a szennyezett csapvíz terjeszti. A tífusz tünetei a magas láz ritka pulzusszámal és az általános rosszullét. A védőoltás 2 hét elteltével 95% védettséget biztosít, amely legalább 3 évig fennáll. Mivel ezekben az országokban az egészségügyi szolgáltatások színvonala jelentősen alacsonyabb, a hepatitis B fertőzés esélye sokkal magasabb egy esetleges kórházi ellátás vagy akár egy fogászati kezelés során.

Az esős évszak meghozza a malária szúnyogokat is!

A Karib-térségben különösen az esős évszakban elszaporodnak a rovarok, szúnyogok. Ekkor fokozott veszélyt jelent a malária. A maláriának négyféle parazita típusa ismert: a Falciparium, az Ovale, a Malarie és a Vivax. A malária paraziták a szúnyog csípése után a májban bújnak meg, majd a véráramba kerülve a vörösvértesteket pusztítva kezdenek el szaporodni. Ekkor lépnek fel a malária általános tünetei a hideg- és meleg váltóláz, a fokozott verítékezés. A maláriás betegeket minden esetben kórházban kezelik, ugyanakkor néhány parazita olyan sokáig lappang, hogy a tünetek olykor csak évek múltán jelentkeznek. Ilyen esetekben sokszor nem ismerik fel a betegséget és emiatt gyakran félrekezelik a maláriás betegeket.  Ezért is nagyon fontos, hogy megfelelőképpen védekezzünk a szúnyogcsípések ellen. Kerüljük a párás, mocsaras területeket, ahol sok a rovar, illetve használjunk szúnyogriasztót, moszkitóhálót, megfelelő öltözéket és bőrre kenhető védőkrémet. A malária ellen többféle gyógyszerrel is védekezhetünk. A készítmények szedését két héttel az utazás előtt vagy más gyógyszertípus esetében az utazás előtt két nappal kell elkezdeni. Mielőtt elutazunk kérjük orvos segítségét, hiszen az egyes maláriatípusok ellen másféle gyógyszerrel védekezhetünk, illetve az alkoholfogyasztásra és a napozásra vonatkozó korlátozások tekintetében is eltérőek a készítmények.  Fontos, hogy a maláris megelőzése céljából alkalmazott gyógyszert a hazatérés után is szedni kell. Ha nem szedtünk gyógyszert, és a  hazatérés után belázasounk, mindig maláriára kell gyanakodni.

Ha nyugodtan szeretnénk élvezni a napsütést és az óceánt, akkor érdemes az utazás előtt legalább egy hónappal felkeresni a háziorvost vagy a hozzánk legközelebb eső oltóközpontot, ahol részletes tájékoztatást kaphatunk a védőoltásokról és a gyógyszerekről.