A vulkáni kürtőben forró tó története

Rendkívüli aktivitás, gyönyörű, forró gőzfelhők, buborékoló iszap és egy heves körtő. Ez mind jellemző a Boiling tóra.

Dominika forrás tava a második legnagyobb a világon, a maga nemében. A Boiling tó egy elárasztott vulkáni terület, ami körülbelül 60 méter átmérőjű. A felszín alatt magma kamra húzódik, ami forrásig hevíti a vizet.

A tó táplálta két kis patak, ami ha elér egy bizonyos szintet, túlcsordul a kráter falán a keleti oldalra. Ez a túlfolyó a White River.

Az első feljegyzések az 1800-as évek végéről származnak, amikor egy bíró érkezett a keleti parton fekvő La Plaine falluból, Mr. Edmund watt egy alternatív útvonalat Chemin L’ Etang felé a szigeten át. Néhány nap után megérkezett Laudat falujába, és észrevett egy forrásban lévő vulkáni krátert. Mr Watt Dr Nicholls kíséretében teherhordókkal és sövényvágókkal törtek utat maguknak, ami a mai napig a legfőbb nyomvonal. A Morne Watt és Morne Nicolls hegyek a két férfiről kapták a nevüket.

A tó vízszintje ingadozó. Néhány évvel ezelőtt majdnem teljesen kiszáradt. Négy hónapon belül azonban visszaállt a tó eredeti vízszintje és hőmérséklete. Ehhez hasonló eseményekkel többször is találkoztak az évek folyamán. Magyarázatot viszont nem találtak rá.