Jordánia szépségei

Jordániának, a Magyarországéhoz hasonló területű országnak ugyan a kilenctizede sivatag, mégis annyi látnivalót kínál a turistáknak, hogy sok más ország megirigyelheti. Egy hosszabb körutazás alkalmából csoportosan, autóval vagy busszal azonban mégis könnyedén felfedezhetjük a szépségeit, északtól délig.

 

Ha repülővel Ammánba, a fővárosba érkezünk, egy nyüzsgő, folyamatosan építkező, dimbes-dombos, sűrűn lakott, népes várost ismerhetünk meg. Az eredetileg hét dombra épült, folyamatosan terjeszkedő település ma már vagy húsz dombon több mint két és fél millió lakónak ad otthont. Érdemes felkeresi a Citadellát, mely pompás kilátást nyújt a városra. Jól látni, ahogy az egymást követő dombokat és völgyeket többnyire fehér mészkővel épített házak borítják. Kiemelkedik az épületek közül az óváros Huszein-mecsetje, a távolban már magasodnak az új üzleti negyed, az új városrész, Abdali egekbe nyúló felhőkarcolói, melyek tovább szaporodnak, és szépen tárul elénk a csaknem kétezer éves római színház is. Ugyancsak római emlék a Citadellán a Herkules-szentély néhány maradványa pár látványos, hatalmas oszlopával, szobortöredékével, az időszámításunk szerinti második századból.

 

Leereszkedve a dombról, érdemes sétát tennünk a Huszein-mecset közelében lévő óvárosban és a jellegzetes piacon, ahol az arab árusok a legkülönfélébb fűszereket, zöldségeket és gyümölcsöket kínálják heves kiabálások közepette.

 

Ammán remek kiindulópont, hogy fél-egy napos kirándulásokat tegyünk az északi, keleti látványosságokhoz és a közeli déli vidékekre. Ha keletre, Irak felé vesszük az irányt, akkor a sivatagos területen Azrak kisváros közelében bukkanunk az Omajjád-korszak, vagyis a 8. század uralkodó klánjának kastélynak nevezett épületeire, melyek inkább pihenőhelyül és kéjlakul szolgáltak. A szintén jó állapotban fennmaradt Kasr el-Harána téglalap alakú sivatagi vára karavánszeráj lehetett ugyanebben a korban.

 

Ammántól északra Jerash bámulatos látnivalót kínál: egy gondosan megtervezett, mészkőből épített ókori római város csodásan megmaradt maradványait. A 2., 3. század táján az Akaba–Damaszkusz kereskedelmi út mentén állt itt a kiterjedt település. Az egykor virágzó gazdasági központ, Gerasza épületeinek maradványai viszonylag jó állapotban maradtak fenn: templom, két színház, a Hadrianus császár tiszteletére emelt diadalív, kockakövekkel kirakott nagy, ovális alakú fórum, melyet jón oszlopsor ölel át, hippodrom (a lovasversenyek színhelye), szép homlokzatú szökőkút.

 

A fővárosból déli irányba alig harminc kilométert kell autózni, hogy elérjük Madabát, ahol a Szent György-templomban újabb csodára lelünk: a lábunk előtt hever az a 16×6 méteres, kétmillió színes kőből összerakott mozaik, amely a Közel-Kelet legkorábbról, a 6. századból fennmaradt térképe Jeruzsálemmel, Alsó-Egyiptommal, természeti ábrázolásokkal. Madaba közelében fekszik Nébó hegye, amelyre ha felautózunk, megpillanthatjuk mi is, mit láthatott Mózes, amikor megpillantotta az Ígéret földjét.

 

Ammánból háromnegyed óra alatt, több mint ezerméteres szintkülönbséget leküzdve érkezhetünk meg a négyszáz méter mélyen fekvő Holt-tengerhez, melynek látványával, sós vizével, fekete iszapjával nagy élményben lehet részünk, és közben könnyedén lebeghetünk a víz felszínén.