Szlovákia körutazás
Szlovákiai körutazás foglalásához forduljon a Start Utazási Irodához.
Szlovákia körutazás
Advent a Magas TátrábanSzlovákia utazás TOP 10
Az összes Szlovákia körutazás »Szlovákia
Szlovákia ismertető
Szlovákia üdülőhelyek
Szlovákia utazási magazin
Fűthető sífelvonó épül Szlovákiában
Szlovákia
Az Év faluja
Rekordmennyiségű hó az európai síterepeken
Az összes Szlovákia körutazás »
Szlovákia körutazás foglalásához forduljon a Start Utazáshoz. Az utazási iroda elérhetőségeit megtalálja az oldal tetején.
Az összes Szlovákia körutazás »
Szlovákia leírás
Pozsony
Pozsony (szlovákul Bratislava, németül Pressburg) Szlovákia legnagyobb városa, 1969 óta pedig fõvárosa. Itt végzõdnek a Kárpátok hegységei. A vonatállomásra megérkezve láthatóak a Kis-Kárpátok lejtõin lévõ szõlõskertek, melyek a Dunáig húzódnak. Az osztrák határ szinte látótávolságon belül van, és Magyarország is csak 16 km-re. Az óvárosban lévõ sok szép épület a város magyar múltjáról árulkodik, számos pozsonyi múzeum meglepõen gazdag látnivalókban. Liszt Ferenc tizenötször látogatott ide. A Szlovák Nemzeti Színház operaelõadásai bármelyik európai nagyvároséval felveszik a versenyt. Pozsonyt nem árasztják el úgy a turisták, mint Budapestet vagy Prágát (kivéve a hétvégeket, amikor az osztrákok lerohanják a várost).
Az óváros és a vár Pozsony legszebb részei - a város többi része igencsak le van robbanva. Az óváros tele van megtekintésre váró múzeumokkal (mint pl. a Városi Múzeum, amelyet a kínzókamrák és a Bormúzeum egészítenek ki), és épületekkel (mint pl. az Érseki Palota, ahol Napóleon és az osztrák uralkodó, I. Ferenc egy békeegyezményt irt alá 1805-ben, és a rokokó stílusú Mirbach Palota). A vár, amelyet a Duna fölé építettek, a Római Birodalom határvédõje volt az I. századtól az V. századig. A IX. századtól kezdve számtalanszor átépítették, legutoljára 1953 és 1962 között. Mászd meg a várat, csodáld meg a kilátást és a Népzenei Múzeum érdekességeit. Érdemes benézni a Szlovák Nemzeti Múzeumba.
Magas Tátra
A Magas Tátra (Vysoké Tatry) az egyetlen igazi hegység Kelet-Európában, és az egyik legrövidebb magas hegylánc a világon. Szûk, sziklás dombtetõk borulnak a széles gleccservölgyekre és a meredek falakra. Az alacsonyabban fekvõ lejtõket sûrû, tûlevelû erdõk borítják. Erre a viszonylag kis területre (260 m. km/5605 láb) bezsúfolt természeti szépséget csak fokozza a 30 völgy, a majdnem 100 gleccsertó és megszámlálhatatlan felbugyogó forrás. A 600 km (372 mérföld) hosszú turistaút az összes alpesi völgybe és a legtöbb hegycsúcsra elvezet. A piros jelzésû \"Tatranská magistrála\" vonal a Magas Tátra déli dombtetõin fut 65 km-en keresztül a feltûnõen változékony tájakon.
Az augusztus és a szeptember a két legjobb hónap hegyi túrákra; a július és az augusztus a legmelegebb és legzsúfoltabb. A hó akár szeptemberben is leeshet. A magasabban közlekedõ vonatok novembertõl áprilisig nem üzemelnek, amikor is a síelõk lepik el a környéket. Ótátrafüred (Starý Smokoves) a századforduló hangulatát idézi, innen az ország bármelyik részébe el lehet jutni autón vagy vonattal.
A Kis - Fátrai Nemzeti Park
A Kis Fátra (Malá Fatra) Szlovákia észak-nyugati részén, 50 km hosszúságban nyúlik el. Legmagasabb csúcsa a Velký Kriván (1709 m/5605láb). A nemzeti park szívében található a Vrátna, egy gyönyörû völgy, amelynek minden lejtõjét erdõ fedi. A túrázási lehetõségek a könnyû erdei turista útvonalaktól a látványos hegyi sétákon keresztül nagy változatosságot nyújtanak; télen a völgy népszerû síparadicsommá változik. Rengeteg hely akad, ahol meg lehet szállni és lehet étkezni, habár a nyár közepén szállást találni nem lesz könnyû. A Kis Fátra egynapos járásra van Zsolnától, közép-Szlovákia kellemes, turistamentes városától.
A Szepesi vár (Spisský hrad)
A Szepesi vár (Zipser Burg németül) Szlovákia legnagyobb vára. A kastélyt 1209-ben alapították, a tatárok a XIII. században lerombolták, majd a XV. században újraépítették. Habár a vár 1780-ban leégett, a romok és a vár fekvése így is nagyon látványos. A legmagasabb bekerített részén egy kerek gótikus torony, egy ciszterna, egy kápolna és egy derékszögû, román stílusú palota található, amely a szakadék fölé épült. A földalatti börtönben különbözõ kínzóeszközöket állítottak ki. A XII. századi város, Szepesváralja (Spisské Podhradie), a vár alatt fekszik; megközelíthetõ a Poprádról Kassa felé vezetõ fõúton keresztül.
Vízum, követség
Cím: Sedlárska u.3
814 25 Bratislava
Előhívó: (421)(2)
Telefon: 59205-200
Ügyelet: 59205-200
Fax: 5443-54-84
Kassa Főkonzulátus
Cím: 040 01 Kosice, Hlavná 67.
Előhívó: (421)(55)
Telefon: 728-2021
Ügyelet: 728-2021
Fax: 728-2023
Magyarországi képviselet:
Budapest Nagykövetség
Cím: 1143 Budapest
Stefánia út 22-24.
Telefon: 460 9010
Fax: 460 9020
Budapest Konzuli Osztály
Cím: 1147 Budapest
Gervay utca 44.
Telefon: 251 5650, 251 7973
Fax: 251 5650
Budapest Kereskedelmi és Gazdasági Osztály
Cím: 1088 Budapest
Rákóczi út 15.
Telefon: 483 1424, 483 1425
Fax: 483 1435
Budapest Szlovák Intézet
Cím: 1088 Budapest, Rákóczi út 15.
Telefon: 266 1166
Fax: 338 2592 Szlovákia körutazás foglalásához forduljon a Start Utazáshoz. Az utazási iroda elérhetőségeit megtalálja az oldal tetején.
Szlovákia adatlap
Konyha
A szlovák konyha alapételei: hús, gombóc vagy rizs sûrû szósszal leöntve, alaposan megfõzött zöldséggel vagy savanyú káposztával. Kedvelt ízesítõ a köménymag, szalonna és a rengeteg só. A fõ étkezés az ebéd: a vacsora általában hideg étel. A vegetáriánusoknak nincs sok választásuk: vigyázzanak a látszólag hús nélküli ételekre, amelyek állati alapanyaggal vagy zsírral készülnek, és készüljenek fel a sok zsíros sajtra, rántottára és burgonyára. A szlovákok inkább bor-, mint sörivók - a magyar határ mentén fekvõ Tokajból kipréselõdik egy-két finom csepp.
Ünnepek
Szlovákiában gyakorlatilag minden nap megünnepelnek egy szentet, és az \"ünnepnapok\", fesztiválok és nemzeti ünnepek széles körben ismertek. A májusban vagy júniusban tartandó Pozsonyi Líra Fesztiválon rock-koncertek hallhatóak. Júniusban vagy júliusban a Szlovákia egész területérõl összesereglett néptáncosok a Vihodnai (Výchondná) Folklór Fesztiválon találkoznak, amely Poprádtól 32 km-re nyugat felé található. A pozsonyi Jazz Napokat szeptemberben tartják.
Közlekedés
Legtöbb utas földi útvonalon közelíti meg az országot. Pozsony mindössze 64 km-re (40 mérföld) van Bécstõl, és 215 km-re (133 mérföld) Budapesttõl. Sok busz és vonat közlekedik naponta Bécs és Pozsony között, valamint Budapestet és Pozsonyt is számos vonat köti össze. Nincsenek azonban közvetlen vonatjáratok Nyugat-Szlovákia (Pozsonyt is beleértve) és Lengyelország között. Minden csatlakozás Csehországon belül van. Naponta két vonat indul Moszkvából és Moszkvába, mind a kettõ megáll Pozsonyban és Kassán.
Autóvezetés
Prágát, Brnót és Pozsonyt autópálya köti össze. A gépkocsivezetõknek érvényes hazai vagy nemzetközi jogosítvánnyal kell rendelkezniük. Az országutak elég keskenyek, de jó állapotban vannak, a legtöbb aszfaltburkolatú.
Sebességkorlátozások
autópályán 110 km/h, az országutakon, a városon kívüli területeken 90 km/h. Lakott területen 60 km/h van érvényben, kivéve 23 és hajnali 5 óra között.
Az alkoholszint: nulla, nagyon szigorúan ellenõrzik. Komoly pénzbüntetéseket rónak ki.
Távolságok Prágától: Pozsony 330 km, Kassa 680 km.
Szlovákia földrajza
Szlovákia a Kárpátok észak-nyugati végét közrefogva Európa szívében fekszik, fizikai válaszvonalat alkotva Lengyelország és Magyarország között. A Magas Tátra lenyûgözõ alpesi hegylánca Szlovákia és Lengyelország határát alkotja. A hatalmas Tátra csúcsai közül a Gerlahfalvi (Gerlachovsky) a legmagasabb (2655 m). Szlovákia területének 80%-a 750 méterrel a tengerszint felett fekszik. A Nyitra déli része azonban már termékeny alföld, amely lenyúlik egészen a Dunáig, Szlovákia és Magyarország határaként. Szlovákiát észak-nyugaton Csehország, dél-nyugaton Ausztria, keleten pedig Ukrajna határolja.
Az évszázados erdõritkítások ellenére az ország 40%-át (fõleg) bükk- és lucfenyõerdõ borítja. A Magas Tátra állatvilágában megtalálható a medve, farkas, hiúz, mormota, zerge, vidra és nyérc. A Tátrán kívül, kisebb számban, a Nemzeti Parkban is elõfordulnak ezek az állatok. Vidéken szarvas, fácán, fogoly, réce, vadliba, sas és keselyû is látható. A szlovák vidék nem annyira szennyezett, mint más európai országoké, habár a nagyobb városok, amelyek a második világháború után gyors iparosodáson estek keresztül, igen rossz helyzetben vannak.
Éghajlat
Szlovákia nedves kontinentális éghajlatának köszönhetõen a nyár meleg, záporokkal tarkított, a tél hideg és havas, és általában jellemzõ a változékony idõjárás. A július mindenütt a legmelegebb, a január pedig a leghidegebb. Januártól egészen februárig a hõmérséklet még a síkságokon is fagypont alá zuhan, a hegyekben pedig a hideg még keményebb. Nincsen igazi \"száraz évszak\", és a hosszú, napos kánikulát könnyen szakítják meg hirtelen támadt, erõs viharok. Szlovákia legszárazabb területei a déli síkságok. A tél 40-tõl 100 napig tartó havat hoz (kb. 130-at a hegyekben), a síkságokon pedig ilyenkor sûrû a köd is.