Barcelona

Barcelona az utóbbi évtizedekben hihetetlen átalakuláson ment keresztül, aminek köszönhetően a tradicionális épületek mellett a modern építészet kézvonásai is megtalálhatók a városban. A középkori, gótikus városmagban rendkívül gazdag építészeti örökség várja, hogy megismerjük. A hét minden napján rendkívül élénk élet folyik a városban, vidámság és nyüzsgés jellemzi Barcelonát. A városközpontban hangulatos éttermek, bárok, kávézók, diszkók várják vendégeiket.

A várost ibérek alapították, majd a történelem során föníciaiak, karthágóiak, rómaiak, nyugatgótok és mórok is uralkodtak itt. A frankok megszállása után a város először a barcelonai grófok, majd az aragóniai királyok székhelyévé vált. A város Katalónia (Catalunya) büszkesége, amely a múlt század óta Spanyolország legfejlettebb régiója, állandó rivalizálásban áll az ország fővárosával, Madriddal.

A katalánok roppant büszkék származásukra, amelyet a katalán nyelv és népszokások többszöri betiltása csak tovább erősített, s a saját nyelv és néphagyományok ma is szerves részét képezik a kb. 8 millió katalán életének. A város többször is újjászületett az elmúlt évszázadokban: az 1888-as ill. az 1929-es Világkiállítás valamint az 1992-es Olimpiai Játékok után rengeteg épület újult meg, épült fel, s a város egész infrastruktúrája sokat profitált az eseményekből. 

Gaudi
Antoni Gaudí egyedülálló építészeti alkotásai a város jelképeivé váltak, amelyek turisták ezreit vonzza Barcelonába. Gaudi stílusában visszanyúlt a középkori építészet romantikus stílusjegyeihez, amelyet a modern stílussal egyedi módon ötvözött. Leghíresebb alkotásai a Casa Vicens, a Casa Batlo, a Casa Mila (a művész legjelentősebb lakóépülete), s természetesen a Sagrada Familia. Barcelona legismertebb épülete a Sagrada Familia székesegyház, amely a művész legnagyobb, azonban máig befejezetlen műve.

Bár alkotásai inkább a városlakók nemtetszését váltotta ki, gazdag mecénásainak köszönhetően mégis kora egyik legfoglalkoztatottabb építésze volt. A Sagrada Familia nemcsak élete főműve volt, hanem végzete is itt érte a művészt: 1926-ban (74 éves korában) a templom előtt egy ló vontatású villamos halálra gázolta... Halála után Gaudit a székesegyház kriptájában helyezték örök nyugalomba.