A Baltikum gyöngyszeme Tallin

Észtország fővárosa, Tallin a Finn-öböl festői partszakaszán egyedülálló építészeti remekművekben bővelkedő város, mely csaknem teljes egészében megőrizte középkori óvárosát. Méltán nevezik Európa egyik legelragadóbb városának, és nem véletlen került fel a történelmi belváros 1997-ben az UNESCO Világörökség listájára.

Kövér Margó, Hosszú Hermann, Öreg Tamás, Három Nővér - a felsorolt nevek nem egy ötletes mese szereplői, hanem ők a leghíresebbek Tallinn világörökség részét képező 26 bástyája közül. Persze a felsorolásból nem hiányozat a „Kukkants be a konyhába” (Kiek in de kök) égbe nyúló kerek lövésztorony sem, amely onnan kapta nevét, hogy tetejéből az őrségben álló katonák a város konyháinak rejtekeibe is bepillanthattak. 

A Toompeára, a Dóm-hegyre épült óváros felderítését logikusan a dombtetőről kezdtük ahonnan a tengerre és a városra is kitűnő kilátás nyílik. Ha körbenézünk, azonnal érthetővé válik a Tornyok városa becenév. Tallinnt ugyanis 26 bástyája mellett nyolc templomtorony is ékesíti, amelyek mindegyike igényesen felújítva pompázik. Közülük a hajdanán tájékozódási pontként is funkcionáló Szent Olaf-székesegyház a legmarkánsabb, tornya az 1800-as években a világ legmagasabb épülete volt, akkori 160 méteres magasságával. A többször összedőlt és átépített torony jelenlegi magassága „csupán” 123 méter, ami azért még mindig tekintélyt parancsoló. 

Ha pedig már úgyis a Toompeán járunk, érdemes felkeresni a Livóniai Lovagrend 1229-ben épült lovagvárát, a XIX. században emelt, ortodox ötkupolás Alexander Nyevszkij-katedrálist és az Észt Parlamentnek otthont adó Toompea-várkastélyt is. Innen csúszós, szűk lépcsőkön esve-kelve ereszkedtünk le az alsóvárosba, ahol a tallinni óváros legszebb része, a Városház tér található. Az egykori piacteret a balti gótika különlegesen mesés épületei veszik körül, amelyek közül az 1400-as évek elején épült Nagy Céh-ház a leghíresebb. 

A Hanza kereskedővárosokban már megszokott Feketefejűek háza mellett mindenképpen megér egy kis sétát a legendás Raeapteek patika, ahol ma is kapható az a középkorban feltalált marcipános készítmény, amely a szerelmi bánatra adott gyógyírt. Az 1422-ben megnyílt Raeapteek más középkori bájital- és csodaszer-alapanyagára – szárított békacomb, fekete macska vére, pörkölt méh, csukaszem – is rácsodálkozhat az utazó. De maga az épület története is különleges, jól mutatva a város kozmopolita jellegét: Johann Molner német orvos alapította, akitől 1580-ben a magyar származású Johann Burchart Belavary de Sykava és családja vette át az irányítást közel háromszáz évig.