Dánia

Jó tudni!
Ha nem a skandináv állapotokhoz viszonyítjuk, Dánia tényleg drága ország. Ez részben köszönhetõ a 25%-os forgalmi adónak, amit mindenre ráraknak, a hotelszobától kezdve a bolti árucikkekig. Mégis, a költségek alakulását fõleg az befolyásolja, hogy milyen módon utazunk. Ha kihasználjuk Dánia kiterjedt kemping hálózatában rejlõ lehetõségeket, vagy a diákszállókat, elkészítjük a saját ételeinket, napi 30 dollárral is elboldogulhatunk. Ha szerényebb hotelekben szállunk meg, és olcsóbb éttermekben étkezünk, mindez napi 65-75 dollárba fog kerülni. Az autókölcsönzés nagyon drága az országban, érdemesebb Németországban kibérelni a kocsit, a dán ár harmadáért, és átvinni a határon.

Minden ismertebb úti csekket elfogadnak a nagyobb bankok, de a kezelési költség igen borsos, érdemes tehát egyszerre egy csinosabb összeget beváltani. A postahivatalok is váltanak külföldi valutát, és vasárnap reggeleken is nyitva vannak; s ez néha jól jöhet. A nagyobb bankokban találni ATM pénzes automatákat, Koppenhágában éjjel nappali bankjegy átváltó automaták is vannak. Az éttermi számlák és a taxi díja is tartalmazza a szolgáltatás díját. További borravaló adása nem szükséges, ám ha jó volt a kiszolgálás fel lehet kerekíteni a számlát. Az alkudozást nem ismerik Dániában.

Földrajz és éghajlat
Dánia igazán kis ország; legnagyobb része a Jütland-félszigeten helyezkedik el. Jütland déli határa Németországgal szomszédos, ez Dánia egyetlen szárazföldi kapcsolata az európai kontinenshez. Majdnem ötszáz sziget színesíti még a képet, közülük száz lakott. Koppenhága Sjalandon, a legnagyobb szigeten, a szárazföldtõl keletre található. Dánia legnagyobb része alföld, termékeny földekkel, dimbes-dombos tájakkal, bükkerdõkkel, és hanga borította lápokkal. Az országban egy árva hegy sem található, a legmagasabb pontja, a jütlandi Tavas-körzetben található Yding Skovhøj csupán 173 méter.

Északi elhelyezkedéséhez képest az éghajlat meglehetõsen enyhe, amit fõleg a nyugati partvidék mentén haladó meleg Golf-áramlat hatásának köszönhet Dánia. Utazni a legkellemesebb májustól augusztusig, amikor a hõmérséklet 25 fok fölé is mehet, a nappali világosság pedig majdnem 18 órán keresztül tart. A leghidegebb téli hónapokban, januárban és februárban fagypont környékén mozog az átlagos napi hõmérséklet, s bár ez hidegnek tûnik, még mindig majdnem 10 fokkal magasabb, mint ami ezen a magasságon szokásos.

Dán konyha
Semmi sem jellegzetesebb, mint a híres smorrebrod (vajaskenyér), egy féloldalas szendvics, ami a legegyszerûbbtõl a gazdagon felépített mestermûvekig terjed. A dán étel fõleg halra, húsra és krumplira épül. A hagyományos ételek közé tartozik a flaskesteg (ropogósra sült bõrös malac), a gravad laks (füstölt vagy sózott lazac kaporral pácolva és édes mustárszósszal tálalva), és a hvid labskovs (felkockázott marhahúsból készített pörkölt, krumplival, babérral és borssal fûszerezve). A gazdag péksütemény, melyet a legtöbb országban \"Danish\" néven ismernek, itt wienerbrodként fut, és minden második sarkon kínálják a pékségek nyálcsordító választékukat. A dán Carlsberg és Tuborg sörfõzdék kitûnõ söröket készítenek. A legnépszerûbb röviditalnak az Aalborgban gyártott aquavit számít. A legtöbb étteremben, kávézóban és a sarki fûszeresnél is kapható sör, bor és pálinka.

Ünnepek
Az ország fontosabb eseményei közé tartozik az a százegynéhány zenei fesztivál, melyek majdnem megállás nélkül követik egymást, a zenei élet széles területét felölelve dzsesszt, rockzenét, bluest, gospelt, ír zenét, klasszikust, countryt és cajunt ünnepelve. Június végén a Szent Iván éji máglyákkal kezdõdik a sorozat, majd Európa legnagyobb zenei fesztiválja, a Roskilde Fesztivál következik, június végén vagy július elején. A ringei Midtfyns Fesztiválon, július elején nemzetközi rock, pop, világzene, folk és dzsessz zenészek lépnek fel, a Koppenhágai Jazz Fesztivál, mely 10 napig tart július elsõ részében egyike a világ legnagyobb zenei ünnepségének. A Koppenhágai Nyári Fesztiválon klasszikus és kamarazenei koncerteket adnak elõ július utolsó és augusztus elsõ két hetében.

Augusztus végén tartják Észak-Európa legnagyobb folkzenei rendezvényét, a Tonder Fesztivált. Szeptember elsõ vasárnapján kezdõdik a kilenc napos Arhus Fesztivál, ami a várost egyetlen, folytonos tivornya színhelyévé változtatja, a sokféle zenei és színházi elõadás dánok és külföldiek ezreit vonzzák. A programba tartozik a Viking Fesztivál is, kóricáló udvari bolondokkal, bajvívó és íjászversennyel, viking stílusú hajókkal, hagyományos ételekkel, italozással és jókedvvel.

Dánia üdülőhelyek

A legkedvesebb skandinávok
Kevés dolgot lehetne felróni Skandinávia legkedvesebb és legtöbb számítógépet birtokló közösségének. A viking korszak elmúlta után a dánok letették a csatabárdot, és sokkal civilizáltabb módon írták be nevüket a történelembe. Például feltalálták a Legót, az Európai Unió legrátermettebb tagjává váltak, elõrukkoltak néhány tehetséges foci-csillaggal, 1996-ban pedig a fél világ a sárga mezes, dán Bjarne Riist éljenezte a Tour de France célszalagjánál. A dán konyhamûvészet elsõsorban édességeirõl híres, s ezt ízletes péksüteményeiknek köszönhetik. Dánia fõvárosa, a pöttöm játékváros kinézetû Koppenhága, igazi csapda, a legillatosabb csábításokkal telitûzdelve. Lakói mindig patyolat-tiszták, és udvariasak. Ha még hozzávesszük mindazt a mókát, amit ezek az állandóan ünneplõ szigetek tartogatnak, no meg azt, hogy anyagilag Dánia a legolcsóbb a skandináv országok között; érthetõ a sok \"köszönöm szépen a szíves vendéglátást\" levél, amit az utazók körmölgetnek rendszeresen, üres söröskorsóik mellõl!

Dán életszemlélet
A dánok büszkék saját, minden tekintetben modern életszemléletükre, így a népviseletet, a hagyományos fesztiválok ünneplése és a régimódi szokásokhoz való ragaszkodás kevésbé elterjedt a dánoknál, mint más európai országban. A látogatók kellemes, nyugodt embereknek fogják találni a dánokat, akik közvetlenek, mentesek a szélsõségektõl és más életstílusokkal szemben is toleránsak. 1989-ben Dánia volt az elsõ európai ország, amelyik legalizálta az azonos nemûek házasságát, és a meleg élettársakra is a kiterjesztette heteroszexuális párok jogait. Talán semmi sem mutatja jobban a dán életszemléletet, mint a hygge szócska mögötti koncepció, mely kicsit durván fordítva kényelmet és meghittséget jelöl. A külvilág zûrzavarának és problémáinak kizárását takarja, és helyette a meleg, meghitt hangulat megteremtését. A hygge-t alkalmazzák a dánok magánéletük sok területén, otthonuk megtervezésétõl kezdve az apró kávézók és kocsmák iránti szeretetüknek. A dánok nem fejezhetik ki jobban elégedettségüket, mint ha vendéglátójuknak a meghitt estét köszönik meg.

LátnivalókArhus
Jütland kulturális központja, Arhus pezsgõ hangulati egyetemi város, Dánia egyik legjobb zenei és szórakozási színtereként bármit megtalálni itt: szimfonikus koncertektõl, színházaktól kezdve a virágzó, éjszaka igazán magukhoz térõ kávézókig. A város legnépszerûbb látványosságai közé tartozik a Den Gamle By (Óváros), az ország minden részébõl 75 különbözõ, restaurált házból összeállított, kisvárost mintázó skanzen. A legtöbb építmény a XVII. és a XVIII. században épült, fából ácsolt ház, de akad egy vízimalom, egy szélmalom és pár épület a századforduló idejébõl is.

Dánia legnagyobb temploma az Arhus Domkirke Katedrális, román stílusú kápolnája a XII. században épült. A templom többi része gótikus stílusú, a XV. századból. A Vor Frue Kirke rejtegeti az ország legrégebbi kápolnáját, mely 1060 környékén épült, a Moesgard Múzeumnak figyelemreméltó gyûjteménye van bronz- és vaskori leletekbõl, és egy élvezetes gyalogösvény restaurált õskori környezeten visz keresztül. A leghíresebb kiállított tárgy egy kétezer éves ember, akinek tökéletesen konzervált testét egy közeli mocsárban találtak 1952-ben. Arhus a Jütland-félsziget keleti partvonalán fekszik, könnyen eléred repülõvel, busszal vagy vonattal.

Ribe
A IX. században alapított Ribe városa a legõsibb település egész Skandináviában. Újabb ásatások során azonban I.sz. 700-ból származó ezüstérmék kerültek napvilágra, melyek egy korábbi kereskedõváros meglétét igazolják. A svédekkel vívott szakadatlan csatározások véget vetettek a helyi kereskedelemnek, s a középkorban virágzó kereskedelmi központ, Ribe hamarosan hanyatlásnak indult. Ez a hanyatlás késleltette viszont a modernizációt; girbegurba, macskaköves utcáival, és fából ácsolt XVI. századi házaival Ribe utcáin sétálgatni olyan érzés, mintha élõ történelmi múzeumban járnál.

A Ribe Katedrális uralja a látóhatárt, mint szép emlékeztetõje a város dicsõséges múltjának. A Ribes Vikinger a város viking és középkori történelmét bemutató óriási múzeum. Az egyik kiállító teremben egy teljes, helyreállított piactér vár, a VIII. századból, kiegészítve egy megrakott Viking hajóval, és egy multimédiás bemutató keretében végignézheted egy Viking hajó útját az õsi kereskedelmi útvonalakon. A városközponttól délre található Vikingecenter, ahol sokféle helyreállított építményen, köztük egy 34 méter hosszú Fyrkat-stílusú raktárházon keresztül próbálják bemutatni a viking kori Ribét. Ribe Jütland déli részén található, vonattal érhetõ el, Esbjergtõl 40 perc, Tøndertõl 50 perc alatt.

Mons Klint
A látványos fehér mészkõsziklák 128 méterrel magasodnak a tengerszint fölé, Dánia legfelkavaróbb látványát nyújtva. 5000 évvel ezelõtt keletkeztek ezek a sziklák, akkor, amikor az óceán fenekén lévõ mészkõ lerakatok kiemelkedtek a mélybõl. A sziklák között lesétálhatunk a tengerpartra, majd egyenesen vissza, körülbelül fél óra alatt. Mons Klint a Zealandtól délre fekvõ Mon-szigeten található, melyet egy híd és a napi buszjárat segítségével közelíthetünk meg.

Egeskov Kastély
A várárokkal és felvonóhíddal ellátott Egeskov Kastély igazi reneszánsz drágakõ. 1554-ben épült, egy apró tó, az Egeskov (jelentése: tölgyerdõ) kellõs közepére. Alapját több ezer levert tölgyfacölöp alkotja. A kastélyt körül elterülõ drága, 15 hektáros parkot az 1700-as évek közepén tervezték, évszázados fagyalbokrok találhatók ma itt, szabadon sétáló pávákkal, egy télikerttel, és gondosan nyírt angol kertekkel. A kastély berendezése antik bútorokból, nagyméretû, korabeli festményekbõl és vadásztrófeák sokaságából áll. A labirintusok szerelmesei bejárhatják a háromméteres bambuszsarjakból álló, kétszáz éves útvesztõt. A földszinten van a régi autók múzeuma, körülbelül háromszázat állítottak ki a kor autói közül. A kastély Funen-szigetén, Odensétõl keletre helyezkedik el.

Legoland
Legoland egy kilométerrel északra található az apró jütlandi városkától, Billundtól. A tízhektáros mûanyag Lego elemekbõl felépített parkot csak azoknak ajánljuk, akik nem félnek ha megidézik gyermekkorukat a hely apró és óriási méretû, összesen 42 millió darabból összerakott építményei. Koppenhága után ez a második legtöbbet látogatott hely. A legaprólékosabb építmény a 3 millió kockából összehozott koppenhágai kikötõ másolata, elektronikusan vezérelt hajókkal, vonatokkal és darukkal.

Legoland népszerûsége sokkal hozzájárult ahhoz, hogy Billund Dánia második legforgalmasabb repülõterévé váljon. Billundból, vagy Veljébõl busz indul Legolandba. Veljébe gyakran indulnak vonatok.