Extrém sport? Ülj autóba Kairóban

Kairó Afrika legnépesebb városa, közlekedése pedig rengeteg kihívást tartogat magában. Azonban nem a forgalom mennyisége okozza az igazi problémákat. Ezeken a dudaszótól hangos utakon, még egy rendkívül tapasztalt sofőrnek is megremegnek a kezei, mikor először autóba ül.

Itt aztán nem sokat érünk a Magyarországon szerzett jogosítványunkkal, pedig a közlekedés hazánkhoz hasonlóan a jobb oldalon történik. A probléma a főutaknál kezdődik, melyek több sávosak ugyan, de a sávok nehezen láthatóak és igazából senki sem tartja be őket. Jobbról előzni autópályán ugyanolyan gyakori jelenség, mintha balról tennénk meg ugyanezt. A jobb szélső sáv megállásra, illetve sokszor parkolásra, utasok felvételére, míg a bal szélső a gyakori U alakú visszafordítók igénybevételére szolgál. Az irányjelzők és a visszapillantó tükrök használata ritkaságszámba megy. Helyette más eszközökkel kommunikálnak egymással a sofőrök.

A vészjelző az egyik leggyakoribb jelzőrendszer a dudálás után. Egy harminc perces kairói kocsikázás alatt az egyiptomi sofőrök többet használják a vészjelzőt – fekvőrendőr, parkolás, valami váratlan akadály – mint egy magyar vezető 4-5 év alatt.

A duda használata a kairói utakon már nem is jelzőeszköz, hanem a közlekedés része. A kocsik ezzel hívják fel a másik figyelmét az előzésre, vagy a gyalogosokat figyelmezteti, hogy ki nem merjenek lépni az útra, mert ő biza nem áll meg miattuk. Sőt van, hogy a nagy forgatagban a dudálás zenélésbe csap át, alátámogatva a kocsi ablakán kiömlő zene ritmusát.

Zebra?! Olyan nincs, mindenki a maga felelősségére kel át az autók között. Az egyetlen forgalomkorlátozási lehetőség a fekvőrendőr, illetve talán a négysávos úton baktató szamár, ami egy kis szekeret húz. Új sérülésmentes kocsit ne nagyon keressük, valószínűleg már a kereskedőtől is kisebb karcolásokkal távozik az új tulajdonos.