Máshol talán kellemetlen lenne, de Krétán a rekkenő hőségben kifejezetten remek, hogy folyamatosan fúj a szél. A sziget déli felén - mi csak ott jártunk - a sziget belsejéből a tenger felé. Alig volt néhány szélcsendes óra tíz nap alatt. Viszont nem is zizzensz meg a melegtől. A szobánknak két erkélye volt, azaz ha nyitva hagytuk az ajtókat folyamatos huzatban lehetett aludni, a légkondi bekapcsolása nélkül.
Ételek:
Taverna, taverna, taverna.
Mi speciel egy all inclusive szállodában (Ostria Beach) voltunk Ierapetra mellett, ahol egészen hihetetlenül kiváló volt az ellátás. Ugyanakkor korábbi utazásaink emlékére néha kiszöktünk nosztalgiázni a környékbeli tavernákba. És mivel nem ültünk folyamatosan a szállodában az autós utazások során is hasonlóan tettünk.
Legjobb fogások: görög saláta: nem lehet róla mit mondani: a legjobb. Talán csak a tzatziki jobb nála. De lehet egyszerre is, nekem kiegészítik egymást.
Borban főtt polip. Találkoztunk fehér és vörösborban főtt változattal. A vörös sokkal jobb.
Csiga: nem úgy, mint Franciaországban, a csiga se nem drága sem nem kis adag.
Bárány: nekem a kedvencem a tepsiben sült változat (még a grillnél is sokkal jobb.) A bárányt feldarabolják, beteszik egy tepsibe, megfűszerezik és beteszik a kemencébe. A hegyekben igazi fafűtésű kemencékben sütik. Nagyon nehezen lehet megállni, hogy ne ebédelj háromszor egy nap.
Hal: hááát, erősen so so. Sose értettem, hogy tengerparti országokban a halat miért csak grillezni tudják.
Tiro keftedes: sült sajtgombócok. Minden tavernában készítik, négy-hat darab van egy adagban, előételnek és főételnek egyeránt.
Suflaki: pálcikán sütött rablónyársacska.
Minden görögországi utazás non-plus-ultrája: a gyros. Persze mindenütt kapható, és mindenütt nagyon finom. Négyszer-ötször naponta simán megy.
Sütemények: érdemes bebóklászni a helyi péküzletekbe. Rengeted jobbnál jobb süti, pl a különböző baklavák és édes fánkszerű, olajban sült sütemények.
Italok:
Biztos velem van a baj, de a helyi borok nem nyűgöztek le különösebben. A harmadik naptól szívesebben ittam vizet, vagy sört. A Mythos sör például nagyon jó. Se nem savanyú, sem nem keserű. Pont jó.
Talán az egyik legbizarabb féle kávészerűség a frappé. Mindenütt van Görögországban. Külön gép van a készítésére. Amikor először láttam, hogy hogyan készül nem voltam benne biztos, hogy egyáltalán iható. Aztán éltem a gyanúperrel, hogy ez csak a helyiek bosszúja a turistákon. De aztán láttam, hogy a görögok is itták. Teljes értetlenség. Csak a rend kedvéért: fognak egy kanál neszkávét, tesznek hozzá cukrot és hideg vizet. Ezt fogják összekeverik egy nagyon gyors keverővel. lesz belőle egy csúnya koszos hab. Ezek után feltöltik a vízzel, majd jön egy pici tej és néhány jégkocka, és kész is.
Az első alkalonmmal kicsit kellemetlen, de gyorsan dependenciát okoz. A tizedik napon már úgy hatra kúszott fel a napi adagom.