-
16204 megtekintéskarcsika (368) beszámolója
Értékelés:
0 pont
Téma:
Utazás időpontja:
2011.02.23 - 2011.02.24
- beszámoló
karcsika (368) beszámolója
2011. február 23.
----------------------
Reggel korán nekivágtunk az útnak a Chitwan nemzeti parkba. Nepálban jópár nemzeti part található, Kathmaduhoz való közelsége, nagy területe és gazdag állatállománya miatt a Chitwan a legkedveltemm. A Chitwan Nemzeti Parkot Ázsia egyik első számú állatleskelődő helyeként tartják számon. A parkban élnek egyszarvú orrszarvúk, kétféle krokodilfaj, örvös megvék, sok féle szarvas, majmok, és persze az indiai szubkontinens, de talán egész Ázsia erdeinek királya a bengáli tigris. Mindenki azzal a kimondott vagy kimondatlan reménnyel utazik a Chitwanba, hogy saját szemével láthassa őkirályi fennségét, de nagyon keveseknek adatik meg lehetőség tényleg, ha csak pillanatokra is, de látókörében tudhasssa a tigrist. (Több parkőr egybehangzó véleménye, hogy ez nem is nagy baj, mert közelről látni egy tigrist egyenlő a boztos halállal. A tigrisek ugyanis veszélyesek: amellett hogy iszonyú gyorsak, hatalmasok, nagyon erősek, még "aggresszívek" is, ha módjukban áll támadni, akkor meg is teszik, és ha egyszer támadnak lőfegyver nélkül legyőzhetetlenek. Lőfegyvert pedig még bevinni is tilos a Chitwanba, nemhogy használni.
A Chitwan állatállományának jelentős része orvvadászok áldozata lett, amikor a maoistafelkelés alatt elvezénylték innen a parkot védő hadsereget, és a védtelenül maradt parkban különösebb visszatartó erő nélkül lehetett garázdálkodni. Most újra 47 katonai poszt van az erdő és az állatok védelmére. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy meglepően sokször találkoztunk állatokkat rövid látogaátsunk során.
A Chitwan 170 kilométerre van Kathmandutól, de az utak minőége miatt jó hat órát tartott az út. Délután értunk a Jungle Island Resort nevű, a neve alapján is sejthető módon egy szegeten lévő, kijfejezetten a park állatainak megmutatására szakosodott szállodába. Napnyugta előtt mindjárt egy dzsipes "szafarira" mentünk. Az állatok nepkelte után és napnyugta környékén mozognak a legszívesebben, akkor a legvalószínűbb összefutni velük. Mi csodák csodájára a két órán autózás alatt háromszor találkoztunk orrszarvúval, láttunk majmokat, szavasokat és pávákat az erdőben.
A harmadik örrszarvú szpotting egész váratlan izgalmakkal is szolgált. Az tisztáson talált hatalmas hím kihívót vélt felfedezni a teherautóban, egészen közel jött, és támadással fenyegette a teherautót. A parkőr is alaposan megszeppent, láthatóan csak remélte, hogy az orrszarvú nem megy nenki az autónak. Először azzal próbálkoztak, hogy az autó egy kicsit hátrált, hátha a másik fél azt hoszi, hogy meghunyászkodtunk és békkében elvonul. Ehelyett azonban még közelebb jött (úgy őt-hat méterre). Ekkor ellentámadásba lendültünk, villogtunk, bőgettük a motort, és egy kicsit felé ugrottunk. Ettőlvégre megijedt és meghátrált. De azért nem olyan nagyon, egy ötven méterrel odébb folytatta a vacsorát.
Másnap (február 24-én csütörtökön) egész nap program volt. Reggel elefántos erdőnőzésen voltunk (az egyik elefánt találkozott két örvös megvével), aztuán séta az erdőben (mi csak majmot láttunk de az egyik csoport gyalog összetalálkozott egy orrszarvúval. (Az orrszarvú is nagyon veszélyes, szinte minden alkalommal támad, ha nála kisebbel találkozik, és nagyon gyors is, de szerencsére nem lát túl jól, állítólag el lehet bújni előle egy nagyobb fa mögé, vagy avar zörgetéssel el lehet rémiszteni. Itt is ez történt.) Volt még elefánt fürdetés aprogramban(fel kell mászni az elefánt hátára, bemegy a jéghideg folyóba és az orrmányával jópár vödör vizet spriccel a kedves turistára. Igazából nem is elefánt, hanem turista fürdetés képződik meg. És vot egy hajótúrának becézett hosszú séta is az erdőben. Krokodilokat és majmokat láttunk út közben. Felsétáltunk a folyó partjén,és visszacsorogtunk ladikkal a szállodához. Felejthetetlen gyanús volt a program.