Belgium körutazás
Belgiumi körutazás foglalásához forduljon a Start Utazási Irodához.
Belgium körutazás
A Belga Királyság legszebb városaiBelgium utazás TOP 10
Az összes Belgium körutazás »Belgium
Belgium ismertető
Belgium államformája alkotmányos monarchia, az uralkodót öröklés alapján illeti meg a trón. Belgium az egyik legújabb nyugat-európai állam, 1830-ban jött létre, amikor a belga királyság kivált Hollandiából. A végrehajtó hatalmat az uralkodó a miniszterelnökkel közösen gyakorolja. A mindennapi ügyekrõl a miniszterelnök és kabinetje gondoskodik. A kabinetben azonos számban képviseltetik magukat a francia (vallon) és a flamand miniszterek. A kétkamarás törvényhozást a 212 tagú Képviselõk Kamarája és a 185 tagú Szenátus alkotja, továbbá mind a Flamand Régiónak, mind a Vallon Régiónak, mind Brüsszelnek saját, közvetlenül választott regionális parlamentje van. A választójog 18 éves koruktól illeti meg a választópolgárokat, a részvétel valamennyi választáson kötelezõ.
Földrajzi elhelyezkedés
Belgium Nyugat-Európa középsõ részén található, a következõ országokkal határos: északon Hollandia (és az Északi tenger), keleten Németország, délkeleten Luxembourg, délen és nyugaton Franciaország. Az ország területe 33.100 négyzetkilométer, ezzel Magyarország területének körülbelül egyharmada. Belgium fõvárosa Brüsszel.
Éghajlat
A tengerhez közel Belgium éghajlata párás és enyhe. A belsõ területek felé haladva és távolodva a tengeri idõjárási tényezõktõl a hõmérséklet folyamatosan nõ. Az Ardennekben a forró nyarat hideg tél váltja. Nagyobb esõket szinte kizárólag a hegyvidéken élõk tapasztalnak. Gyakori a köd, április és november a különösen esõs hónapok közé tartoznak. Az éves átlagos hõmérséklet 8°C, Brüsszelben 10°C (januárban 2°C, júliusban 18°C). Az éves országos csapadék átlagban 699 milliméter.
Nyelv
Az ország hivatalos nyelve a francia, a flamand és a német. A déli területeken inkább a franciát használják, északra inkább a flamand jellemzõ. Brüsszel hivatalosan kétnyelvû (francia-flamand) város, az itt élõk 85%-a beszél franciául. A teljes népesség 1%-a német anyanyelvû, õk csak a német-belga határ mentén alkotnak többséget.
Nemzetiségek
A keltáktól származó vallonok alkotják a népesség körülbelül 33%-át, õk az ország déli részén, a vallon régióban (Vallóniában) élnek. A flamandok a teljes népesség 55%-át teszik ki, az északi flamand régióban élnek. A német ajkú kisebbség (kevesebb, mint 1%) Liege városától keletre él. Összességében a népesség majdnem 10%-a más országokból emigrált.
Kapcsolatteremtés
A belgák általában kézfogással köszönnek egymásnak. A köszönéskor használatos kifejezések nagyrészt az adott régiótól függenek. A legtipikusabb flamand köszönés a Hallo (\"Szia\") és a Goedendag (\"Jó napot\"). Az ennek megfelelõ francia kifejezések a Salut és a Bonjour. Ugyanakkor Brüsszelben és egyes nagyobb városokban a német és az angol nyelvû köszönés is gyakori. A jó barátok három kicsi arcpuszival is köszönthetik egymást, bár ez inkább három puszi a levegõbe, miközben az arcok összeérnek. Keresztnevükön csak a barátokat és a rokonokat szólítják, egyébként a vezetéknév használatos. A kisebb csoportokból való távozáskor a belgák rendszerint mindenkitõl külön kézfogással búcsúznak el.
A belgák gyakran hívnak meg rokonokat és közeli barátokat otthonukba, a társadalmi tevékenység egyébként a kávézókban, bisztrókban és éttermekben folyik. A belgák ritkán látogatják meg egymást elõzetes bejelentkezés nélkül, a meghívott vendég pedig gyakran visz magával egy kisebb ajándékot. A pontosság fontos.
Étkezési szokások
A belga étrend igen gazdag választékot rejt magában, beletartozik a sertés, a szárnyas, a hal, a tengeri ételek, a sajt, a gyümölcs, a zöldség és a leves is. Az étkezésekhez sört, bort és ásványvizet isznak. Belgium méltán híres a tengeri ételeirõl (például a kagylójáról), csokoládéjáról, több mint 300 féle sörérõl és a sült krumpliról (frites), amirõl azt állítják, hogy õk találták fel, és inkább majonézzel, mintsem ketchuppal fogyasztják. A reggeli rendszerint egy forró italból és lekváros zsemlébõl vagy kenyérbõl áll. Délben nagy adag ebédet fogyasztanak. A vacsora rendszerint este 7 vagy 8 óra körül kezdõdik.
Ünnepnapok
Az állami ünnepnapok között találjuk az Újévet (január 1.), a Munka Ünnepét (május 1.), a Függetlenség Napját (július 21.), a Nagyboldogasszony Ünnepét (augusztus 15.), a Mindenszenteket (november 1.), a Veteránok Napját (november 11.), a Dinasztia Napot, azaz a Király Születésnapját (november 15.) és a Karácsonyt (december 25-26.).
Karácsony napján az üzletek tulajdonosai Krisztus születésével kapcsolatos jelenetet készítenek az általuk végzett tevékenységhez kapcsolódóan (pl. a pék tésztából), és ezt helyezik az üzlet ablakába.
Nem hivatalos állami ünnep Szent Medárd napja (június 8.). A belga szokások szerint Szent Medárd az \"esõszent\", és amennyiben Szent Medárd napján esik, akkor az azt követõ 40 napon keresztül is esni fog. Szent Márton napját (november 11.) különösen a gyerekek kedvelik, akik ekkor értékes ajándékokra számíthatnak. Ezen a napon fogyasztják a belgák az ún. gauffre-t, azaz a belga palacsintát, ami a goffrihoz hasonlít. A flamand régió külön ünnepnapja július 11-e, míg a vallon régió szeptember 27-én ünnepli saját ünnepét. A fesztiváloknak nagy szerepe van Belgiumban. Az egyik leghíresebb a binche-i karnevál, amelyet a nagyböjt elõtt tartanak. A karnevál a római katolikus vallás szerint az utolsó ünneplés a nagyböjt elõtt, míg a kereszténység elõtti kultúrákban a tél gonosz szellemeinek elûzésére szolgált. Egy másik híres látványosság a Szent Vér Körmenet, amelyet minden májusban Bruges-ben tartanak. Országszerte tartanak helyi kulturális és folklór fesztiválokat, ilyen például a Macskák Fesztiválja Ypres-ben.
Régiók
Antwerpen
Brabant Wallon
Hainaut
Liege
Limburg
Luxembourg
Namur
Oost Vlaanderen
Vlaams Brabant
West Vlaanderen
Belga városok
Hasselt
1839-ben aláírtak Londonban egy államszerzõdést, amely Limbur tartományát Hollandia és Belgium között osztotta fel. Hasselt lett Limburt tartomány fõvárosa. Napjainkban fontos kereskedelmi központ. A város számos mûvészettörténeti épülettel rendelkezik, mint például St. Quentens katedrális, a „Miasszonyunk” temploma (Notre-Dame), és a „Begina”. A Nemzeti Jenever múzeumban lehet megkóstolni a csodálatos Hasselt gint, amelyet 1610 óta itt desztillálnak.
Gent (Ghent)
a Schelde és a Leie folyó torkolatánál található, a tengerrel a Gent-Terneuzen csatorna köti össze. Gentet a XIX. században iparosították, napjainkban a legsikeresebb városok egyike Flandriában. A XVII. században a várost két apátság köré építették, amelyek a St. Pieters és a St. Baafs apátság, majd késõbb hozzáépítették a Gravensteen várat. Gravensteent a XII. században \"Baudouine of the iron arm\" (Baldvin a vaskezû) építette a betolakodók ellen. Késõbb flamand grófok rezidenciája lett. A St. Baafs katedrális keresztelõkápolnájában található Jan von Eyck világhírû „A titokzatos bárány imádása” címû alkotása. A Gent környékén található festõi falvakat érdemes megtekinteni, ahol számos mûvész lakik.
Bruges
Észak-Flandria fõvárosa. A XIII. századtól a XV. századig Bruges volt Északnyugat-Európa legjelentõsebb kereskedelmi központja. Elsõsorban a gyapjú kereskedelem volt számottevõ, amely a az akkori virágzó flamand textilipar alapanyaga volt. A város sokat profitált a kereskedõk gazdagságából, amelybõl a szép házakat és a harangtornyokat építették fel. A harangtorony építése a XIII. században kezdõdött. A 83 méter magas harangtorony, amelyben 47 harang játéka hallható, gyönyörû kilátást biztosít a városra. Brugesben megtekinthetjük, hogyan készül a csipke. Itt találhatók a jól ismert múzeumok, mint a Groeninge és a Memling múzeum, a gyûjteményekben a jelenlegi flamand mûvek és a modern festõk mûvei láthatók.
Namur
a belga Ardennek kapuja. Mivel a Sambre és Meuse folyók torkolatánál található, egész történelme során stratégiailag fontos szerepet játszott. Ellenállt az ostromoknak, kezdve a római korban Július Cézár rohamaitól, egészen a második világháború alatti megszállásig. A város felett magasan helyezkedik el a katonai jelkép – a citadella. Annak ellenére, hogy egykor \"várváros\" volt, ma az egyedülálló természeti parkja lélegzetelállító kilátást nyújt a Meuse völgyre. Az erõdítmény két múzeumnak ad helyet. Az Erdõmúzeum, amely az Ardennek érdekes állat- és növényvilágát mutatja be, és a Katonai múzeum, amely a vár történetét meséli el egészen a németek megszállásig. Namur régészeti múzeummal is rendelkezik, jelentõs régészeti gyûjteménye van.
Belgium körutazás foglalásához forduljon a Start Utazáshoz. Az utazási iroda elérhetőségeit megtalálja az oldal tetején.
Belgium üdülőhelyek
Belgium utazási magazin
Séta Brüsszelben
Az összes Belgium körutazás »
Belgium körutazás foglalásához forduljon a Start Utazáshoz. Az utazási iroda elérhetőségeit megtalálja az oldal tetején.
Az összes Belgium körutazás »
Belgium leírás
Csokoládés és sör...
Belgium a mûvészetek, a csokoládé, a sör országa. Legfõbb jellemzõje a kultúrális sokszínûség és a nyitott szellemiség, ami alapvetõen katolikus mivoltában különbözik a szomszédos Hollandia szabadosságától.
Belgium képe mintha kissé halovány lenne. Ám ha Brabantról vagy Brüsszelrõl, Liége-rõl vagy Flandriáról esik szó, nyomban eleven képek rajzanak elõttünk: bonboniérekre emlékeztetõ piacterek, dús legelõk kövér szarvasmarhákkal, vörös téglás tornyok, katonatemetõk, rozsdás kapuzatú palotákban mûködõ gyárak - afféle ipartörténeti múzeumok. A többi, ami újonnan épült, akár Németországban is lehetne. Csak nem annyira divatos; itt nem hódolnak be azonnal az új irányzatoknak. Így aztán az Ardennek és az Északi-tenger partja között elterülõ minden táj, a Charleroi szénvidéke és a Londonra emlékeztetõ Antwerpen, amely világhírû kikötõjérõl, gyémántcsiszoló negyedérõl és a híres festõrõl, Rubensrol ismert, messzemenõen megõrizte egyéni arculatát. Aki Belgiumot keresi, leginkább egyes részeiben fogja megtalálni.
Belgiumban sok a történelmi város. Középkori arculatát leginkább Brugge õrizte meg csatornáival, patríciusházaival, templomaival. Városképének jellegzetessége a harangtorony, amely a piactéren emelkedik az egykori posztócsatorna elé.
Az ország egyik felét a flamandok, a másik felét vallonok lakják. Belgiumban ugyanis két kultúra létezik: a holland és a francia, jobban mondva a flamand és a vallon. Az északi országrész flamand a déli pedig vallon. Belgium harmadik hivatalos nyelve a német. Brüsszel a többnyelvû fõváros és körzete nagyjából az ország középpontjában terül el. Állítólag több flamand tud franciául, mint vallon hollandul.
Vízum, követség
Belgium területére történő beutazásnál a belga hatóságok a következőket vizsgálják meg:
- Az útlevélnek a várható belgiumi tartózkodás végétől számítva legalább még 3 hónapig érvényesnek kell lennie.
- Pénzügyi fedezet: legalább 50 euro/fő/nap (a megjelölt összegek iránymutatásul szolgál).
- Megfelelő szállásfoglalási igazolás, látogatás esetén meghívólevél.
- Visszaútra szóló menetjegy.
- Érvényes turista/balesetbiztosítási szerződés.
Nagykövetség
Cím: Rue Edmond Picard 41-45
1050 Bruxelles
Előhívó: (32)(2)
Telefon: 348-18-00, 343-67-90, 343-80-87
Ügyelet: 346-52-70
Fax: 347-60-28
Belgium részese a schengeni egyezménynek, így magyar állampolgár ott-tartózkodása a schengeni térségen belüli tartózkodásnak számít, és mint ilyen, 6 hónapon belül csupán abban az esetben minősül 90 napig vízummentesnek, ha a jelzett időszakban nem tartózkodott ennyit más schengeni tagállamokban. A túltartózkodás kiutasítást vonhat maga után.
Az illetékes belga hatóságok a repülőtéri beléptetéskor fokozottan ellenőrzik a schengeni egyezmény rendelkezéseinek betartását. A hatóságok különösen az egyedül utazó fiataloktól követelik meg a tartózkodás idejére elegendő pénz bemutatását, a visszaút igazolását, szállásfoglalás meglétét. Ezen dokumentumok hiányában a meghívólevél önmagában nem elegendő, kizárólag hivatalos helyen kiállított meghívólevél (“Certificat d’hébergement” vagy “Déclaration de Prise en Charge”) nevű igazolást fogadnak el.
Belgium körutazás foglalásához forduljon a Start Utazáshoz. Az utazási iroda elérhetőségeit megtalálja az oldal tetején.